Megfelelő lehetőség esetén megfontolná a váltást – Günther Steiner interjú

 

 

Nagyon sok minden kellett ehhez. Keményen kell dolgozni és szükséges, hogy szenvedélyes legyél a sport iránt. Sokat segít, ha jókor vagy jó helyen és természetesen szerencsére is szükség van. Mindig érdekelt a versenyzés és szenvedélyes voltam a versenyautók iránt, de nem gondolkodtam azon, hogy egy napon a Forma-1-ben fogok majd dolgozni. Amikor szereted, amit csinálsz, akkor sokkal egyszerűbb jó munkát végezni, én pedig nagyon szeretem a munkám.

 

 

Körülbelül 20 éves lehettem. Olaszország azon részén születtem, ahol nem volt lehetőség arra, hogy közel kerüljek a versenyzéshez. Az első motorsportbeli munkámat Belgiumba költözve kaptam meg. Ekkoriban még más szelek fújtak, és rizikót vállaltam azzal, hogy elköltöztem Olaszországból. Istennek hála összejöttek a dolgaim, máskülönben ma nem lennék itt.

 

 

Így van, igen. A tanulmányaim közben jött a lehetőség, hogy szerelőként dolgozzak egy versenycsapatnak, én pedig elfogadtam az ajánlatot, ami azzal járt, hogy a tanulmányaimat abba kellett hagynom.

 

Ezt nehéz megmondani, hiszen soha nem gondoltam valamire úgy, mint álommunka. Szeretem a munkámat és jelenleg nem csinálnék mást, habár soha nem tudhatod, hogy milyen lehetőség adódik majd a jövőben. Jelenleg nagyon boldog vagyok azzal, amit csinálok, de ez nem jelenti azt, hogy amennyiben adódik egy másik lehetőség, akkor azt teljesen figyelmen kívül hagynám. Ha visszamegyek az időben, akkor azt látom, hogy minden nagyon gyorsan történt a karrieremben. Különösebben nem foglalkoztatott, hogy bekerüljek a Forma-1-be, de kaptam egy hívást, és örömmel fogadtam el az ajánlatot. Hozzátenném, ekkoriban nem kerestem munkát. Talán 1-2 év múlva lesz egy olyan lehetőség, ami jobban érdekel, nem tudom megmondani, hogy mi fog történni.

 

Nagyon egyenes vagyok és nagy szabadságot adok az embereimnek. A szabadsághoz azonban fontos az elszámoltathatóság, szóval tényleg jól kell dolgoznod. Nem szeretek mikromenedzserkedni, de szeretem tudni, hogy mi történik a csapaton belül. Természetesen nem vagyok tisztában minden apró részlettel, de ez nem jelenti azt, hogy nem irányítom az embereket. Ha valaki valamit rosszul csinál, akkor elmondom neki, hogy miben hibázott.

 

Mindig elmondom az embereknek, hogy éppen mi történik és próbálom motiválni őket. Nem vagyok az a fajta srác, aki csak a jó híreket mondja el. Ha vannak rossz hírek, akkor azokat is megosztom. A rossz hírek lehetőséget adnak arra, hogy fejlődjünk és megoldásokat találjunk. Amikor rossz híreket kell közölnöm, akkor elmondom az embereknek, hogy ez és ez fog történni, amiben szükségem van a segítségükre. Ha így jársz el, akkor meg fogod látni, hogy ki az, aki segít és ki az, aki elzárkózik.

 

 

A 2016-os Ausztrál Nagydíjat választanám. A debütálásunk kapcsán nagyon sok olyan ember volt, aki azt mondta, hogy nem tudjuk megcsinálni és ugyanúgy járunk, mint az összes többi új istálló. Végül megfelelő szervezettséggel időben ott voltunk a rajtrácson és pontot tudtunk szerezni.

 

Fotók: Piero Savazzi