Még egy epizódot is megnéztünk az agymenőkből

"Ma ébredünk először az alaptáborban. Van valami puritán bajtársiasság abban, ahogy négyen szuszogunk a hajnali 4 és 5 között pirkadattá szelídülő Karakorom-béli éjszakában, az egyenetlen, jeges talajon, az egyfalú konyhasátorban. Természetesen Akbár és Ali kezdenek el mocorogni először. Begyújtják a benzinfőzőt és ezután egyértelmű, hogy az éjszakának számunkra is vége. A robosztus jószág nagyon büdös és úgy zúg, mint egy ipari kohó.

Feltápászkodunk. Jó látni Akbárékat, ahogy a rendkívüli körülmények között is vidáman, lelkesen dolgoznak. Vizet hoznak, reggelit készítenek. Az, hogy az éjszakát együtt töltöttük el ilyen körülmények között, közelebb hozott minket, ami fontos lesz egy ilyen hosszú feladat végrehajtása során.

 

Klein Dávid a Himalája Koronája nevű túrán

 

 

Természetesen ma szeretnénk végre felállítani legalább az egyik lakósátrat. Nem tesz jót a torkunknak a konyhai benzingőz. A feladat viszont nem egyszerű. Számítva a hosszú expedícióra, otthonról két méretes, családi Zajo lakósátrat hoztunk. Komoly luxust jelentenek majd, most viszont azt, hogy rengeteg sziklát kell majd megmozgatnunk, komoly mennyiségű jeget kicsákányoznunk, ha megfelelő vízszintes placcot akarunk előállítani. Igazából a nap jelentő részét ennek – és fényképezésnek, szortírozásnak, felszerelések leválogatásának – szenteljük. Sajnos estére csak egy sátorral és az ebédlővel készülünk el, ezért úgy döntünk, a legjobb lesz, ha az ebédlőben alszunk Szilárddal kettesben. Így is elégedettek vagyunk a munkánkkal, még egy epizód Agymenőket is megnézünk a laptopomon, mielőtt nyugovóra térünk."
 

Fotó: Facebook.com/Klein Dávid