Második kerületi múltidézés igazi sportlegendákkal

Különleges kiállítással várja a látogatókat a II. Kerületi Sport és Szabadidő Nonprofit Kft.

A II. Kerületi Sport és Szabadidősport Nonprofit Kft. úttörő munkájában múltidéző gyűjtést indított a helyi sporttörténeti értékek felkutatására, összegyűjtésére, azzal a szándékkal, hogy létrehozza a II. kerület sportarchívumát. „II. Kerületi Sporthistóriák” címmel mutatja be a helyi sportlétesítmények, sportműhelyek történetét.

Íme egy kis ízelítő a kerület különleges sporttörténetéből:

A II. kerület sporttörténete szorosan összefonódik Buda, a főváros és a magyar nemzet sporttörténetével, annak megannyi fordulatával.
Buda és Pest polgárai már a XIX. században kihasználják a természet adta lehetőségeket: majáliskor és egyéb ünnepeken sokan kirándulnak a budai hegyekbe, a környező erdőkbe.

”A hasznos tanulságok” 1836. évi száma Buda környéki kirándulást javasol szórakozásként a polgároknak. A század közepén útikönyvek jelennek meg, amelyekben már részletes és pontos túraleírásokat találunk.

A XlX. század közepére már kedvelt szórakozássá, időtöltéssé vált a természetjárás, számos kisebb-nagyobb csoport alakult az ország különböző vidékein, amelynek tagjai gyakran keresték fel a lakóhelyük közelében fekvő hegyeket, erdőket.
A Monarchia idején elindul a sportélet. A felsőbb társadalmi rétegek körében a vadászat, lövészet, tenisz, lóverseny, evezés, golf, míg a polgárság életében a torna és az atlétika volt népszerű.

1875. május 6-án az első magyar sportegyesület megrendezte első versenyét, melynek emlékére ez a nap ma a Magyar Sport Napja.

Az egyesületek és a versenyek fejlődésével együtt járt a sportlétesítmények megjelenése is. A már korábban is meglévő lövöldék után elkészültek az első tornatermek, sportpályák, korcsolyacsarnokok, úszóházak, kosaras uszodák. A sportegyesületek egyre nagyobb és rangosabb szerepet töltöttek be a helyi társasági életben. A modernitáshoz egyre inkább hozzátartozott valamilyen sport művelése, a szabadidő aktív eltöltése.

Az ígéretes fejlődést az első világháború szakította félbe. A sport iránti társadalmi méretű érdeklődés azonban a háború után ismét feléledt, sőt egyre erősödött Magyarországon is. Újraalakultak a sportélet civil szerveződései, és valós társadalmi igényként merült fel a sportélet megszervezése és állami támogatása.

Évforduló és apropó:

A világ első testnevelési törvényének elfogadásával az állam támogatása a sportnak újabb lökést adott. A nemzetgyűlés 1921-ben testnevelési törvényt alkotott (1921. évi LIII. tc.)
Klebelsberg Kunó sportpolitikájának egyik legnagyobb érdeme a tömegsport támogatása, kifejlesztése volt, s ennek kétségkívül igen fontos eredménye a sportélet demokratizálása. Ezzel kapcsolatos céljait a miniszter így foglalta össze: „… az így elgondolt testnevelés már nem állott meg a felső tízezernél, mint korábban a sport, sem a felsőbb százezernél, mint korábban a torna, hanem általános országos üggyé kellett válnia és pedig kettős irányban. Területileg meg kellett szervezni az egész országban, minden városban, minden faluban, szociális szempontból pedig ki kellett terjeszkednie annak minden néprétegére… Így váltotta fel az arisztokrata színezetű sportot és az értelmi középosztály tornáját az általános nemzeti testnevelés.”

Klebelsberg Kunó sportpolitikai tevékenysége lényegesen hatott a II. kerület, az egyetemes magyar sportkultúra fejlődésére.

A kiállítás megtekinthető a Klebelsberg Kultúrkúriában 2021. augusztus 26 – szeptember 2. között, illetve a Marczibányi téri Művelődési Központban szeptember 3-tól három héten át.
A kiállítás díjmentesen megtekinthető.

MEGNYITÓ:
2021. augusztus 26. 18 óra

Forrás és borítókép:  II. Kerületi Sport és Szabadidősport Nonprofit Kft