Rendezés mindenáron? – Halomra ölik a kutyákat a 2030-as vb előtt

A 2030-as labdarúgó-világbajnokságra készülő Marokkó utcáin egyre több kóbor kutya hal meg golyók vagy mérgezés által. A hatóságok szerint a cél: „megtisztítani” a városokat a turisták érkezése előtt – bármi áron.

Egyre sötétebb árnyék vetül Marokkó világbajnoki felkészülésére.

A 2030-as foci-vb afrikai társházigazdája – Spanyolország és Portugália mellett – brutális módszerekkel igyekszik „rendet tenni” az utcákon: az állatvédők és helyi szemtanúk szerint embertelen eszközökkel.

A 19 éves Amina – aki a „Marokkó Svájcaként” is ismert Ifrane városában él – rendszeresen vértócsákon átvágva megy iskolába. Mint elmondta, az utóbbi évben a gazdátlan kutyák lemészárlása már nem elszórt eset, hanem rendszerszerű gyakorlat lett.

A hölgy – tartva a marokkói hatóságok megtorló intézkedéseitől – azt kérte a CNN-től, hogy álnéven közöljék az interjúját.

Úgy vadásznak rájuk, mintha kacsák lennének.

A CNN riportjából kiderül, éjjelente fegyveresek róják az utcákat, máskor önkormányzati járművekbe pakolják a négylábúakat, ahol később mérgezés vár rájuk. Mindezeknek gyakran semmi nyoma: nincs jegyzőkönyv, sem átláthatóság.

Bár az önkormányzatok azt állítják, az ebeket oltásra viszik, a helyiek gyakran másképp látják – holttestekkel teli kukákról, véres jelenetekről számolnak be.

A PETA /People for the Ethical Treatment of Animals/ egyik aktivistája a Manchester City – Wydad Casablanca mérkőzésen tiltakozott a marokkói kutyák és macskák legyilkolása ellen.

A háttérben hivatalosan közegészségügyi okokra hivatkoznak.

„A kóbor kutyák komoly kockázatot jelentenek. Különösen a némelyikük által hordozott veszettség miatt” – mondta Mohammed Roudani, a marokkói Belügyminisztérium Közegészségügyi és Zöldterületi Osztályának vezetője.

„Évente körülbelül 100 ezer embert harapnak meg, ezek 40%-a 15 év alatti gyermek.”

A kormány már 2019-ben elindított egy humánusabb programot (Trap-Neuter-Vaccinate-Release). Ám a ‘Befog-Ivartalanít-Beolt-Elenged’-terv gyakorlatban a legtöbb helyen nem valósult meg – és nincs jogszabály, amely tiltaná a kutyák megölését.

A halálos „rendrakás” következményei túlmutatnak az állatvédelmen.

Egy 34 éves, munkahelyén éppen végző férfi például úgy sérült meg súlyosan egy ilyen lövöldözésben, hogy egy kutyát próbáltak kilőni mellette egy járműből.

A lövések a térdét találták el, a tettes pedig elhajtott. A járókelőt kórházba kellett szállítani, ahol a golyókat nem tudták eltávolítani.

„Odáig fajult a helyzet, hogy már a járókelők is veszélyben vannak” – nyilatkozta a Nemzetközi Állatvédelmi Koalíció (IAWPC) elnöke a CNN-nek.

„Nem fordulhat elő, hogy az utcán lövöldözzenek. Különösen nem egy világbajnokság idején, amikor turisták ezrei érkeznek az országba.”

A nemzetközi tiltakozás elindult – a FIFA válaszolt

Jane Goodall, világhírű természetvédő, és több állatvédő szervezet is felszólította a FIFA-t, lépjen fel az ügyben.

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség 2023 óta tud a Marokkóban zajló ebirtásokról.

2023 márciusában a brit székhelyű European Link Coalition (ELC) nevű civil szervezet találkozott a FIFA vezető tisztségviselőivel, és bizonyítékokat mutatott be a 2030-as világbajnokságra való készülés során megnövekedett kutyagyilkosságokról.

A bemutatott anyagok tucatnyi fényképet, videót és szemtanúi beszámolót tartalmaztak – némelyek közvetlenül utaltak a Casa Baia (Casablanca önkormányzatának az ebek befogására szakosodott cége) tevékenységére.

Egy évvel később, áprilisban Marta Piazza, a FIFA emberi jogi tanácsadója azt közölte az ELC-vel, hogy a szervezet „nagyra értékeli” a visszajelzéseiket, és kapcsolatban áll a marokkói kormánnyal annak érdekében, hogy „biztosítsák az összhangot a FIFA pályázati követelményeivel” – vagyis azokkal a szolgáltatásokkal és normákkal, amelyeket a rendező országoktól elvárnak.

A következő hetekre megoldást” ígértek, az ELC szerint azonban ezután a FIFA elhallgatott.

A szervezet állítja, hogy azóta nem hallott sem Piazzától, sem más FIFA-képviselőtől.

A CNN megkeresésére a FIFA csak annyit közölt: „kapcsolatban állunk az állatvédelmi szervezetekkel ebben a fontos ügyben.”

Közben Marokkó kormánya is lépéseket tesz a kutyairtási gyakorlatok szabályozására.

A múlt hónapban Roudani és munkatársai beterjesztettek egy törvénytervezetet, amely arra kötelezné az önkormányzatokat, hogy hagyjanak fel a kóbor állatok megölésével, és helyette a TNVR-tervet alkalmazzák.

A FIFA a CNN-nek adott kommünikében azt írta, kapcsolatba lépett a Marokkói Labdarúgó-szövetséggel, és „megerősítést kapott arról, hogy az elmúlt öt évben számos intézkedést bevezettek”.

Emellett új jogszabály is készül, amely az állatvédelem és a közegészségügy közötti egyensúlyt kívánja megteremteni.

A probléma világszinten is egyre nagyobb figyelmet kap a 2030-as világbajnokság közeledtével.

Hírességek, köztük Ricky Gervais és Peter Egan is elítélték a kutyagyilkosságokat az X-en, „mészárlásnak” nevezve azokat.

„A világ futballszurkolói szeretik a kutyákat” – mondta Minky Worden, a Human Rights Watch munkatárs.

„Az állatokkal való kegyetlen bánásmód komoly PR-problémává válhat, ha a FIFA nem tesz kézzelfogható lépéseket.”

„De ez nem csupán állatvédelmi kérdés” – tette hozzá Nick McGeehan, a FairSquare jogvédő szervezet társigazgatója.

„Ha valaki tisztában van egy problémával, és mégis úgy dönt, hogy figyelmen kívül hagyja – az az alapvető emberi tisztesség megsértése.”

A világbajnokságot kísérő nemzetközi reflektorfény rávilágított egy mélyebb társadalmi kérdésre is. Mit jelent a fejlődés és a vendégszeretet, ha közben a legvédtelenebbek – legyen szó állatokról vagy emberekről – válnak az „előrelépés” áldozataivá?

Marokkó előtt most valódi lehetőség áll, hogy ne csak a stadionjaival, hanem emberséges hozzáállásával is példát mutasson a világnak.

A kérdés már nem csak az, hogy az afrikai ország készen áll-e a társrendezésre, hanem hogy milyen áron próbál annak látszani.