Magyar foci: Drasztikus takarítás kell, hogy utolérjük Európát
Lassan megszokottá válik, hogy hazánkban az osztályfeltöltésekről, visszalépésekről és megszűnésekről szólnak a holtidények, a nagy káoszban pedig ember legyen a talpán, aki meg tudja jósolni, hány csapattal és milyen összetételben rajtol el a soron következő NB II-es, vagy NB III-as bajnokság.
Az utóbbi években, évtizedekben több felvetés és konkrét ötlet is napvilágot látott a hazai futball megreformálásának érdekében, azonban, ha ezekből meg is valósult néhány, nem a várt eredményt hozta.
Jelen pillanatban úgy tűnik, a magyar futball képtelen eltartani annyi profi, vagy profinak mondott csapatot, amennyit szeretne.
A Sport365.hu állandó szakértője, Sallói István úgy véli, először is azt kellene eldönteni, mit is szeretnénk igazán, a struktúrát pedig ezek alapján kellene átalakítani.
– Az én meglátásom szerint 20 körüli profi csapat van ma Magyarországon és sok amatőr egylet. A mostani NB I-es indulókon kívül még a profik közé sorolnám az MTK-t, a Nyíregyházát, a Tatabányát, potencionálisan a Békéscsabát és a Sopront, a múltja miatt esetleg a Vácot, az esetlegesen nagy nézőszám miatt pedig a Szegedet. A többi csapat, nem megbántva senkit, nem tud NB I-es szinten megfelelő nézőszámot, és ehhez szükséges utánpótláskorú gyereket felsorakoztatni. Feljuthatnak kis városok csapatai, de hosszútávon életképtelenek lesznek, mint volt a Gázszer, a REAC vagy hozzájuk hasonló kis klubok, de az érdekességen túl a magyar foci belőlük nem profitál. A 20-23 csapat mögött szinte mindegy, hogy milyen rendszerben játszanak a csapatok, a színvonal, a gazdasági lehetőségek azonosak, akár NB II-nek, akár NB3-nak nevezzük a bajnokságot. Egyértelmű, hogy a 32 csapatos NB II egy mesterségesen kreált másodosztály, de az alacsony költségvetések miatt nem hajlandóak a csapatok országos rendszerben utazni, csak területi elven – fogalmazott Sallói István.
A szakember úgy véli, el kellene dönteni, mit is akarunk elérni, ezek alapján lenne érdemes megkezdeni az átszervezést.
– Látni kell, hogy az ilyen kis országokban, mint Ausztria vagy Szlovénia és a környező országok, mindenhol kevesebb csapatos a bajnokság, mint nálunk. El kell dönteni, mit szeretnénk: stabil gazdasági alapokon nyugvó első osztályt, amely a nemzetközi porondon is versenyképes, vagy ahogy az MLSZ is hirdeti, tömegesíteni kellene. Ha az előbbit választjuk, nem mindegy, hány csapat szerepel az első osztályban, hiszen nagyon is számít, hogy a rendelkezésre álló támogatás hány felé oszlik, 12, vagy mondjuk 16 csapat részesül-e belőle. Mindemellett az MLSz szerint fontos a tömegesítés, hiszen a nagyobb utánpótlásbázisoknak hála újabb Dzsudzsákok bukkanhatnak fel. Ha viszont csökkentjük az NB I létszámát, csökkenne az utánpótlásbázis is, ugyanis elő van írva, hány csapatot kötelező működtetni. Az utánpótláscsapatok csökkenésével ugyanakkor kieshetnek olyan vidéki fellegvárak is, ahol sok a gyerek. Olyan versenyrendszerre lenne szükség, amely a fent említett 20-23 csapatot képes versenyeztetni, biztosítva a szakmai színvonalat és a gazdasági egyensúlyt. A 20-22 csapat mögött versenyző együtteseket lehetne területi elven, amatőr szemlélettel versenyeztetni, de a 20-22 csapat számára profi körülményeket kellene biztosítani, mert mögöttük többnyire figyelemre méltó múlt, és ennek köszönhetően megfelelő bázis áll rendelkezésre, akik képesek országosan lefedni a teljes utánpótlás korosztályt.
![""]("/files/upload/image/Zseni%C3%A1lis%20Tekn%C5%91s%20%C3%9Ar/stadler.jpg")
Sallói ugynakkor az első- és másodosztályban való indulás jogát is komoly feltételekhez kötné.
– El kellene gondolkodni egy 2×12 csapatos NB I-en és NB II-n, vagy ha a vidéki fellegvárakat óvni akarjuk, egy maximum 2×16 csapatos profi első- és másodosztályon. Ennél többet Magyarország nem bír el, és ezt bizonyítják a hozzánk hasonló nagyságú országok bajnokságai is. Az NB I-ben azonban minimum 500 millió, míg az Nb2-ben 250 millió forintos költségvetéssel kellene működniük a kluboknak ahhoz, hogy érdemi szakmai munkáról lehessen beszélni. Ennek a költségvetésnek a 65%-át az MLSZ-nek kellene biztosítani a központi vagyonértékű jogokon keresztül (TV jogdíj, névadó szponzor, pénzdíj stb.) és a maradék 35%-ot a kluboknak kellene összeszedni a saját kereskedelmi bevételeikből (jegyárbevétel, szponzorok, játékjog értékesítés, támogatások stb.). Ez felelne meg az európai mintáknak és ez biztosítaná a folyamatos fejlődést a labdarúgásban – fejtegette a Sport365.hu állandó szakértője.
A szakember arra is rávilágított, hogy az NB II-t és az alacsonyabb osztályokat jelenleg megfojtja a pénztelenség.
– Azt nem szabad elfelejteni, hogy amíg a központi bevételekből az NB I-es klubok nagyjából 120 millió forintot kapnak, addig az NB II-ben csak a töredékét. A másodosztály totálisan veszteséges. Nincs néző, nagy az érdektelenség, és mivel a támogatás is alacsonyabb, az NB II mondhatni drágább, mint az NB I, hiszen a kluboknak több pénzt kell saját erőből előteremteni. A másodosztály azért is két csoportos, hogy ne kelljen annyit utazni, kisebbek legyenek a kiadások. Az alacsonyabb osztályokat területi elven kellene elosztani, az átszervezést azonban nem szabad elkapkodni. Hosszasan kell elemezni a helyzetet, nem szabad egyik napról a másikra meghozni egy döntést – mondta Sallói István.
A fentiekből is látszik, a magyar futball élvonalát mindenképpen drasztikusan szűkíteni kell ahhoz, hogy a hőn áhított nemzetközi kupasikerek, azaz az évente vizionált BL- és EL-csoportkörbe jutás elérhető legyen, mégha ehhez komoly áldozatokat is kell hozni, a befektetés ugyanis hosszútávon csak ebben az esetben térül meg.