Dzsudzsák: Ezen a meccsen mi nem 11-en, hanem 15 millióan voltunk

Az osztrákok elleni győztes nyitány után következett az izlandiak elleni találkozó, ahol a magyar csapat bebizonyította, már nem az a válogatott, amelyik a lefújás előtt kapja a gólt, hanem amelyik rúgja.


Sorozatban harmadik alkalommal jutott ki a magyar válogatott az Európa-bajnokságra. Az elkövetkezendő napokban felidézzük 2015-től kezdve a legszebb, legemlékezetesebb pillanatokat.

Bordeaux után Marseille felé vezetett a magyar csapat és a szurkolók útja. A Stade Velodrome lelátójának jelentős részét a feketepólós vagy pirosmezes drukkerek foglalták el, akik a meccs előtt látványosan, énekelve vonultak végig a kikötőváros utcáin.

A mérkőzést megelőző sajtótájékoztatón Bernd Storck szövetségi kapitány szót kért: „Jó napot kívánok! Az Ausztria ellenigyőzelmet követően eufórikus hangulatba került Magyarország, sőt valamelyest a csapat is, de most már a következő meccsre kell koncentrálnunk. Természetesen engem is boldoggá tett a siker, csakhogy nem hagyhatjuk, hogy a kedden történtek befolyással legyenek ránk. Vágytunk arra, hogy nyerjünk egy mérkőzést, az álmunk valóra is vált, ám a folytatásban nem elégedhetünk meg ennyivel. Izland bivalyerős csapat, és a portugálok elleni döntetlenje cseppet sem lepett meg.”

Az osztrákok elleni kezdőhöz képest történt néhány változás, a megsérült Fiola Attilát Juhász Roland váltotta, bekerült Stieber Zoltán és Priskin Tamás is. Storck előzetes várakozása bejött, a selejtezősorozatban a hollandokat (akik két évvel korábban harmadikok lettek a világbajnokságon) is felülmúló izlandiak kemény ellenfélnek bizonyultak.



Bödvarssoné volt az első helyzet, közeli fejese a léc felett szállt el, a túloldalon pár perccel később Priskin Tamás járt ugyanígy. Király Gábor a 31. percben a meccs addigi legnagyobb bravúrját mutatta be, Gudmundsson ziccerét hárította lábbal.

A mezőnyben következetlenül „fújkáló” Szergej Karaszjov egy kapu előtti kavarodást követően a 39. percben büntetőt ítélt az izlandiaknak. Az orosz bíró Kádár Tamást látta szabálytalannak, a magyar játékosok szerint túl szigorú döntés született. Mindenesetre Gylfi Sigurdsson értékesítette a büntetőt, Királynak nem volt esélye.

A második félidőre változatlan összeállítású magyar csapat jött ki, a legnagyobb sansz Dzsudzsák Balázs előtt állt, de 25 méteres szabadrúgását Halldórsson védeni tudta. Utána közvetlenül jöttek is a cserék, érkezett Böde Dániel és Nemanja Nikolics is.

A szerkezetet váltó magyar együttes igyekezett nagyobb nyomás alá helyezni ellenfelét, de csak nem sikerült áttörni az izlandi védelmet. A hajrára beállt Szalai Ádám is, a rendes játékidő végén pedig Nagy-passzt kapott Nikolics, a remek beadására érkezett Szalai és Böde is, de megelőzte őket a menteni igyekvő Saevarsson. A labda pedig az ő lábáról került be a kapuba, 1 – 1. Tombolt a lelátón többtízezer magyar, köztük a kommentátor, Gundel Takács Gábor is.

Országszerte ünnepi hangulat uralkodott a lefújást követően, a pontszerzés ugyanis azt jelentette, hogy (szinte) biztosan továbbjutott a magyar csapat az egyenes kieséses szakaszba. Dzsudzsák Balázs szerint a siker annak köszönhető, hogy ők nem 11-en, hanem 15 millióan voltak a pályán.

Bernd Storck úgy vélte, „megérdemeltük az eredményt, mert mindent megtettünk a pontszerzés érdekében, és ennek az lett a jutalma, hogy kiprovokáltunk egy öngólt. Ismét fantasztikus teljesítményt nyújtottunk, minden beleadtunk, egymásért küzdöttek a játékosok. Sokat nyertünk ezzel az egy ponttal, amit egy nagyon erős rivális ellen sikerült megszerezni. Roppant nehéz ilyen komoly védelmek ellen játszani, hiszen nehéz helyzetbe kerülni, nem is volt sok lehetőség a meccsen. Hihetetlen a szurkolótáborunk, és nemcsak itt, hanem otthon is, rengeteget jelentett a segítségük.”

Izlandi kollégája, Heimir Hallgrímsson is a magyar együttest dicsérte: „A magyarok ismét bizonyították, hogy nagyon jók, akik lebecsülik őket, azok nagy hibát követnek el. Mi nem használtuk ki úgy a lehetőségeket, mint kellett volna, éreztem némi fáradtságot is a játékosokon. Kollégám két jó cserével felrázta a csapatát, és a kockáztatás bejött.”

A másik találkozón Portugália és Ausztria döntetlent játszott, így nyugodtabban várhattuk a legnehezebbnek ígérkező mérkőzést Cristiano Ronaldóékkal. De ez már egy újabb fejezet.

A sorozat korábbi részei:
1. Álomsorsolástól a pálinkázásig, avagy visszatérés 44 év után Európa élvonalába
2. Amikor Szalai betuszkolta, Stieber beemelte, Király meg kivédte

Borítókép: Eric Verhoeven/Soccrates/Getty Images

 

 

Videók