Az MLSZ négy fontos területen javítaná az utánpótlásnevelést

Barczi Róbert a szövetség céljairól és a rendszer átalakításáról beszélt.


A rendszerszemlélet kialakítását és a lefektetett elvek gyakorlatba történő következetes átvitelét célozza meg a következő időszakra vonatkozóan a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) sportigazgatója, aki ezzel annak szeretné megteremteni a feltételét, hogy a magyar labdarúgás sikerei ne esetlegesek legyenek, hanem a rendszerből következzenek.

A tavaly májusban kinevezett Barczi Róbert egy háttérbeszélgetésen arról számolt be, hogy összeállt a rendszer, amelyben az utánpótlás-nevelésben rengeteg segítségek kapnak az egyesületek, az edzők a konkrét feladatok elvégzéséhez, ugyanakkor az ellenőrzésre, visszacsatolásra, adott esetben a szankcionálásra is hatékony lehetőség nyílik.

Megjegyezte: a klubokkal igyekeznek megtalálni a hangot és korrekt együttműködést kialakítani, de a korábbinál sokkal határozottabb fellépést terveznek, mert azt szeretnék, hogy látható eredmények legyenek.

Emlékeztetett rá, hogy az MLSZ az elmúlt időszakban jelentősen előrelépett az igazolt labdarúgók számának növelése, az infrastruktúra fejlesztése, a pénzügyi stabilis megteremtése, a modern szövetség kialakítása és presztízsének helyreállítása terén, de ezeket inkább mennyiségi mutatók jelzik, míg a 2020-2025-ös időszakban már a minőségi munkára is jobban kell fókuszálni.

Úgy vélekedett, hogy az elmúlt években az Eb-részvételek és a csoportkörös szereplések a nemzetközi kupákban nem minden esetben rendszerszintű folyamat eredményei voltak, ő viszont azt szeretné, ha folyamatában tudnák garantálni az állandó színvonalat.

Négy fontos területet emelt ki, melyen javulást kell elérni: a tehetségek kiválasztása, a felfelé áramlás biztosítása, a képzés és a versenyeztetés, azaz a fiatal játékosok NB I-be történő beépítése.

Az utánpótlás új rendszerét ismertetve elmondta, országos szinten és megyénként is kialakítottak egy piramist, melyben a grassroots vagy amatőr csapatokat, a körzet központokat és a tehetségközpontokat összekötötték egymással. A Bozsik-, illetve más utánpótlás tornákat a körzet központok szervezik. Ezek látják el a szakmai felügyeletet, lebonyolítják a kiválasztó tornákat, és a legügyesebbeknek kéthetente edzéseket tartanak, melyeken a tehetségközpontok vezetői és edzői is megjelennek. Minden megyében van jellemzően egy tehetségközpont, amely végső soron azért felel, hogy a tehetségek ne tűnjenek el az adott régióban.

"Reményeink szerint így a kiválasztás és a felfelé áramoltatás, a gyerekek megfelelő szintre való igazolása meg fog tudni valósulni" - vélekedett Barczi Róbert.
Kiemelte: a célok megvalósításához, a klubok és a szakemberek segítésére kézikönyvet állítottak össze.

"Az egésznek az alapelve az, hogy kezdeményező játékot várunk el a kluboktól. Nem tudjuk elfogadni, ha valaki beáll bekkelni és csak rugdossa előre a labdát. Ehhez alakítottuk ki a versenyrendszert és a szabályokat" - mondta, hozzátéve: kollégái, akik járják majd az országot, szúrópróbaszerűen fogják ellenőrizni a megvalósítást.

A célhoz igazították az átigazolás rendszerét is.

Emlékeztetett rá, hogy eddig a nagyobb klubok 15 éves korosztályban összeszedték az országból a gyerekeket. Innentől kezdve viszont csak nyolc játékost igazolhat egy akadémia távolabbi régiókból, így rá lesz kényszerítve, hogy 13-14 gyereket vagy saját maga neveljen ki, vagy a környezetéből igazoljon, mert megyén belülről lehet. Azt is elmondta, hogy a tehetségközpontokban az edzőknek U14-es korosztályig főállásúaknak kell lenniük, hogy a feladatukra tudjanak koncentrálni.

A sportigazgató hangsúlyozta: szeretnék elérni, hogy a nagyobb klubok a körzetükben lévő kisebbekkel vegyék fel a kapcsolatot, működjenek együtt. Jelezte ugyanakkor, hogy nemcsak kérnek, adnak is.

Átalakították az edzőképzést, gyakorlatilag minden kurzus egymásra épül, szétválasztották az utánpótlással és a felnőttekkel foglalkozók képzését.

A megfogalmazott célok és feladatok végrehajtásához és az ellenőrzéshez a hátteret a Talent-X nevű informatikai vállalatirányítási rendszer biztosítja, amelybe be lesz kötve a tíz akadémia és a 28 tehetségközpont, az akadémiákat felügyelő Emmi és az MLSZ. Ide fel kell majd tölteni többek között az edzésvázlatokat, az edzések helyszínét, időpontját, a játékosok sérüléseit, a különböző mérések eredményét, a mérkőzések elemzését, a játékosok értékelését. A teljes körű információs háttér alapján tud majd a sportigazgatóság szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végezni, illetve visszajelzéseket adni.

A tehetségközpontok és az akadémiák bajnoki mérkőzéseit U14-es, U15-ös és U16-os korosztályban mobilkamerákkal felveszik, a felvételeket feltöltik egy felületre.

A klubok a sajátjuk mellett mások mérkőzéseihez is hozzáférnek, így lehet majd elemezni, illetve rá lehet bukkanni más csapatok tehetségeire. Tizennégy éves korig a tehetségközpontok és az akadémiák együtt versenyeznek regionális szinten, onnantól viszont már külön, ezért is hasznos, hogy a videók rendelkezésre állnak majd.

Az új rendszer szeptemberben indult, lesz egyeztetés-visszajelzés kéthetente, figyelmeztetés - ha szükséges - írásban, utána dicséret, vagy szükség esetén pénzbüntetés, majd kizárás az adott szintről. Mentorok segítik a klubok munkáját, májusban pedig elkészül tíz hónap értékelése.
Fontos eleme a rendszernek a gyakorlattár és edzéstervező, melyből az edzők korosztályra és adott célra leszűrve tudnak - videón is bemutatott - feladatokat választani az edzésekhez, illetve a klubfejlesztési kézikönyv, amely pontosan meghatározza a célokat, feladatokat és azok megvalósításának módját.

"Bármit kitalálunk, bármilyen segítséget adunk, minden a klubokban fog eldőlni" - hangsúlyozta ugyanakkor a sportigazgató. 

"Egy utánpótlás edző célja nem az kell legyen, hogy meg akarja nyerni a mérkőzést, hanem, hogy a gyerek fejlődjön" - fogalmazta meg a legfontosabb üzenetet.

Borítókép: Twitter.com/MLSZ

Videók