Magyar foci

Ma lenne 64 éves Zsiborás Gábor

1993. szeptember elseje.

Ez a nap teljesen más volt, mint a többi.
Három hétéves gyermek egymás kezét fogva, életében először lépett be az iskolájuk kapuján. A hármasikrek, Zsófi, Balázs és Gergő aznap lettek első osztályosak.

A szüleik, Gabriella és Gábor büszkén ölelték át őket, és csillogó szemekkel búcsúztak el tőlük, hogy azután mindketten elinduljanak a saját dolgukra.

Az édesapa, Zsiborás Gábor különösen nagy izgalommal vágott neki az útnak, ugyanis harmincöt esztendősen, hat év szünet után ismét meghívót kapott a magyar labdarúgó- válogatottba.

A Verebes József vezette csapat az oroszok elleni vb-selejtezőre készült, és Zsiga (ahogy becézték) éppen a legnagyobb sikerei helyszínén, a Ferencváros Üllői úti stadionjában bizonyíthatott újra.

Ám ez a nap sajnos tényleg más volt, mint a többi.

Az MTK kapusa az edzés közben rosszul lett, és az öltözőbe érve magatehetetlenül a földre zuhant. Az orvosi segítség pillanatok alatt megérkezett, és az eszméletlen játékost azonnal kórházba szállították.
Gabriella, a felesége, a gyermekeik, a barátok és a szurkolók egy emberként imádkoztak a méltán népszerű kapusért, ám a diagnózis lesújtó volt. Agyi infarktus.

Zsiga hat napig küzdött az életéért, de a sors kegyetlen volt. Elvette a gondoskodó édesapát, a szerető férjet és nem utolsósorban azt a kapust, akit klubhovatartozástól függetlenül minden szurkoló tisztelt és elismert.

 

 

2021. november 12.

Ez a nap is teljesen más lesz, mint a többi.

Zsiborás Gábor ma lenne hatvannégy esztendős.

Gabriella, aki erőn felül teljesítve, egyedül nevelte fel három gyermeküket, és az ikrek, Zsófi, Balázs és Gergő ma ugyanolyan büszkeséggel gyújthatnak gyertyát a férj és édesapa emlékére, mint amilyen büszkén utoljára ölelhették meg egymást az iskola küszöbén állva.

Azon a csodálatosnak induló, ám elátkozott szerdai napon, 1993. szeptember elsején…

NYUGODJ BÉKÉBEN, ZSIGA!

Forrás és borítókép:  Dunai Ede írói odala