Vízilabda

Ma lenne 50 esztendős Benedek Tibor

A Budapesti Honvéd Sportegyesület írását változtatás nélkül közöljük.

Mit hagyott ránk örökségül? Mit jelent a mának az ő szellemisége? Erről a Honvéd-család tagjait kérdeztük.

„Milyen életigazságokat kaptam Tibitől? A csapat olyan, mintha testvérek lennénk, senkit sem engedünk el, senkit sem hagyunk magára. Ha valaki nehezebb helyzetben van, átsegítjük a nehézségeken. Ha valaki jobb formát fut, természetes, hogy többet is vállal. Ha valami közös, egyformán osztozunk – legyen az siker, kudarc, öröm vagy bánat. A csapat nem csak a medencében csapat, a hétköznapokban is él a bajtársiasság, akkor sem felejtjük el egymást, ha esetleg hosszabb ideig nem beszélünk. Őszinték vagyunk – magunkhoz és másokhoz. Tiszteljük magunkat, a csapatunkat és tiszteljük az ellenfeleinket is. Mindent fair módon csinálunk. Nem azért, mert a külvilág ezt követeli, hanem mert ez belső igényünk, másként nem is tehetnénk a dolgunkat. Így volt ez a sportban, a medencék világában, és így van ez az életünkben is.”
GERGELY ISTVÁN
kétszeres olimpiai bajnok és világbajnok vízilabdázó, a BHSE ügyvezető elnöke

„Tibi örökségéről könyvet lehetne írni, a pár gondolat felszínes és elnagyolt hozzá mérve. Biztos megannyi nyom, űr, örökség van utána, mint ikon, mint férj, apa, barát, példakép… Amit leginkább magammal viszek belőle, az elképesztő akarata. Felérni úgysem tudok hozzá, és lehet, nem is akarnék arra a szintre jutni, amelyen ő meg tudta valósítani a céljait. A sikereimet én is az akaratomnak köszönhettem, és amikor megismertem Tibit, az ő példája még inkább elmélyítette bennem ezt az érzést. Akarat és hit. Amiben ő hitt, azt nem csak beteljesítette, hanem olyan erős volt a hite hozzá, hogy az őt körülvevő emberek is hittek – a kijelölt célokban, de leginkább benne, Benedek Tiborban. Ezt a mentális erőt szeretném magammal vinni és minden kihívásnál erre gondolni. Nincs lehetetlen, csak akarni kell, úgy igazán mélyen, zsigeri szinten…”
DECKER ÁDÁM
világbajnok, Európa-bajnoki ezüst- és bronzérmes vízilabdázó

„Az alázatot, amit nem csak a sportra értek, hanem az élet minden területén, hiszen amibe belefogott, alázattal vitte véghez. Az őszinteségét, és azt is, hogy nem beszélt soha feleslegesen. Csak akkor szólalt meg, ha kellett, viszont annak hihetetlen ereje volt.”
HOSNYÁNSZKY NORBERT
olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó

„Szerencsés embernek tartom magam, mert Benedek Tibor korában vízilabdázhattam. A kilencvenes években kisgyerekként őt néztem az Újpest, aztán a válogatott mérkőzésein, bálvány volt számomra, akivel később egy csapatban játszhattam. Megtisztelő, hogy nem csak a játékostársa, de barátja is lehettem Tibinek, aki talán nem is volt tudatában annak, életével milyen értékeket adott a mi kezünkbe. Csodáltam a hihetetlen precizitását és profizmusát, amivel az egész élethez hozzáállt. Bármit tett, maximális erőbedobással és koncentrációval végezte, ezt várta el magától és ezt várta el tőlünk is. Példaértékű volt a győzni akarása és az, ahogyan nem tűrt megalkuvást. Ő egy igazi „soha nem adom fel” ember volt és mindig győztes marad.”
SZIVÓS MÁRTON
világbajnok, Európa-bajnoki ezüstérmes vízilabdázó, a BHSE vezetőedzője

„Nagyon szerencsés embernek érzem magam, hogy szinte az egész válogatott pályafutásom alatt ő volt az edzőm. Rengeteg olyan dolgot tanultam tőle, amiket mind a sportban, mind a civil életemben is betartok. Sohasem felejtem el, volt pár alkalom, hogy edzések előtt vagy után még szólt, hogy kicsit bejönne a vízbe lőni nekem. Mondanom sem kell, hatalmas élmény volt, pedig sok sikerélményem nem volt, akkor azt is tiszta erőbedobással tette, mint mindent. Hihetetlen karizmatikus személyisége volt, magával ragadta az embert: nem lehettél motiválatlan a kezei alatt. Egyetlen cél lebegett a szeme előtt: a győzelem, és ezt az egész csapatnak át tudta adni! Harcosok lettünk és ő volt a vezérünk, bármit mondott, vakon követtük. Maximalizmusa csodálatra méltó volt, a legapróbb részletekre is figyelt. Nem beszélt fölöslegesen, de ha mondott valamit, azt mindenki teljes csöndben hallgatta. Amit én tovább viszek az életben és a sportban tőle az az akarat: hogy te akarod jobban, ez a legfontosabb. Isten nyugosztalja! Soha nem feledjük, amit kaptunk, kaptam tőle.”
DECKER ATTILA
világbajnok, Európa-bajnoki ezüstérmes vízilabdázó

„Pekingben még fiatal birkózóként csodáltam vízilabdázóinkat, de valahogy nem alakult úgy, hogy beszéltünk volna egymással. Viszont rám nagy hatással volt a gyakran emlegetett monológ, aminek lényege: „mindig én akartam jobban”. Van, amikor az isten adta tehetség, az élet előnye nem elég. Ha nincs benned alázat, a munkamennyiség, akkor lehetsz akárki, nem fogsz megérkezni… Egy pályafutás alatt az igazán nagy sportolónak számtalanszor le kell győznie önmagát. Benedek Tibor zsenialitása ebben is rejlett. Élete, pályafutása hatalmas példa mindannyiunk számára.”
LŐRINCZ TAMÁS
olimpiai, világ- és Európa-bajnok birkózó

„Párszor találkoztam vele, a kisugárzása mindig is szimpatikus volt. Amit tudok és érzékeltem vele kapcsolatban az a hatása, amit nem csak sportolóként, de emberként is kiváltott a környezetéből. Egy sportoló nagyságát nem a neve mögé írt eredmények mutatják meg, hanem a gondolatok és érzések, amelyeket csapattársakból, ellenfelekből, szurkolókból kivált, és Tiborról mindenki végtelen tisztelettel beszélt a medencében és azon kívül is. Van egy szó, amit nem igazán szeretek, mert talán a mai élet elkoptatta, ez pedig így hangzik: legenda. A magyar sportban több legenda is létezik, de ketten biztosan igazán méltók rá: Benedek Tibor és Kolonics György. Ők tényleg hátrahagytak valamit. Többet a nevüknél, többet a címeiknél, többet az aranyaiknál…”
CSIPES TAMARA
olimpiai, világ- és Európa-bajnok kajakos

Fotó: Francois Nel/Getty Images