Nemzetközi labdarúgás

Ma 75 éves "a futball gentlemanje"

""

Robert "Bobby" Charlton ereiben már születésekor focista vér csörgedezett. Anyja négy neves angol futballjátékos fiútestvérrel büszkélkedhetett, a rokonsághoz tartozott a Newcastle legendás játékosa, Jackie Muilburn, s a Charlton-fivérek közül Bobby és Jackie is világbajnok lett 1966-ban.

Bobbyra tizenöt éves korában figyelt fel a Manchester United egyik tehetségek után kutató ügynöke, aki legenda szerint ezt mondta Charlton anyjának: "Asszonyom, a fia még nem lesz nagykorú, amikor már Anglia válogatottjában fog játszani." A jóslat be is igazolódott: Charlton tizenhét évesen már az ifjúsági válogatott mezét ölthette magára, a nemzeti tizenegyben húszévesen mutatkozhatott be.

""

A fiatal tehetséget tucatnyinál több klub szerette volna szerződtetni, ő végül a Manchestert választotta, s a klubhoz húsz éven át hű maradt. A csapatban 758 mérkőzésen játszott (ezt a klubrekordot csak 2008-ban döntötte meg Ryan Giggs), és 249 gólt lőtt (ez ma is álló rekord). 1957-ben, 1965-ben és 1967-ben angol bajnok lett, 1963-ban FA-Kupát nyert, s 1968-ban a Bajnokcsapatok Európa Kupáját is magasra emelhette, miután csapatkapitányként a londoni fináléban két góllal járult hozzá a portugál Benfica 4-1-es legyőzéséhez.

Az angol nemzeti tizenegyben 106 alkalommal lépett pályára, 49 lőtt góljával ma is a legeredményesebb angol válogatott játékos (a második Gary Lineker eggyel kevesebb gólig jutott). Tagja volt az 1966-ban hazai pályán világbajnoki címet szerzett együttesnek, 1971-ben és 1973-ban világválogatott volt. Többször játszott a magyarok ellen is, akiket nemes ellenfeleknek tart, 1962-ben ő is a pályán volt, amikor a chilei világbajnokságon az angolok 2-1-es vereséget szenvedtek a magyar csapattól.

""

Angliában 1966-ban és 1967-ben az év játékosának választották, 1966-ban elnyerte a legjobb európai játékosnak járó Aranylabdát is. E kitüntetésre 1967-ben is jelölték, de Albert Flórián mögött második lett. Az első osztálytól és a Manchestertől elbúcsúzva az alsóbb osztályú Preston North End, majd a Waterford menedzsere lett, s alkalmilag játékosként is pályára lépett. Az edzősködéssel felhagyva 1983-ban a Wigan Athletic igazgatója, majd 1984-től a Manchester United FC igazgatója, később tiszteletbeli igazgatója volt.

Azt mondják, Bobby Charlton kétszer született: egyszer a születése napján, egyszer pedig 1958. február 6-án, amikor a Manchester United csapatát egy BEK-mérkőzés után hazaszállító repülőgép Münchenben légi szerencsétlenséget szenvedett. A balesetben nyolc játékos, tizenöt csapatvezető és újságíró vesztette életét, maga Bobby Charlton csodával határos módon nem hogy életben maradt, de szinte sérülést sem szenvedett. "Soha nem múló fájdalom, soha nem feledhető tragédia" – vallja még ma is megtörten, ha a balesetről faggatják.

""

Minden idők egyik legjobb angol labdarúgóját 1994-ben ütötte lovaggá II. Erzsébet királynő, így azóta a megtisztelő "Sir" titulust teheti neve elé. A késedelem oka az volt, hogy korábban csak a kormány javasolhatott kitüntetendőket az uralkodónak, s ekkor tették lehetővé, hogy évente tíz lovagi címet közönségszavazatok alapján ítéljenek oda. Sir Bobby népszerűségére jellemző, hogy már "első körben" bekerült a nyertesek közé. 2008-ban elnyerte a rangos BBC Sport által adományozott Az év Sportolója Életmű díjat, tavaly a közönségszavazatok alapján minden idők legjobb Manchester United játékosainak listáján a negyedik helyen végzett Ryan Giggs, Eric Cantona és George Best mögött.

""

A Labdarúgás Nemzetközi Hírességeinek Csarnoka szerint Charlton mindent megnyert, amit a futball világában meg lehet nyerni. Ő azonban több "egyszerű" futball-legendánál: a lovagiasság és a sportszerűség erényeinek megtestesítőjeként tisztelte és becsülte ellenfeleit, soha nem vitatkozott a játékvezetőkkel, sportszerűtlenség miatt hosszú karrierje alatt, mindössze egyszer írták fel a nevét.

Ma is jó egészségnek örvend, járja a világot és népszerűsíti a labdarúgást. Kampányolt 2006-ban a britek olimpiai pályázata mellett, 2012-ben az olimpiai fáklya országjáró útja során ő is tagja volt a stafétának, a Manchester United stadionja előtt futott a lánggal.