Lelkiereje szinte minden magyarra hatott

Ezen a napon, 1927. április 3-án született Székely Éva a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett olimpiai bajnok magyar úszónő.

Teljesítménye az egész világon elismerést váltott ki. Amivel azonban még nagyobb hatást ért el az a fájdalmas időszakokban mutatott lelkiereje. Könyve, a "Sírni csak a győztesnek szabad" magyarok százezreit indította meg. A cím sokak számára mottóvá alakult, igazságát pedig a legnagyobb sportolók tették magukévá. A Sport365.hu több részletet is közölt felolvasás formájában, melyekből egyet cikkünkben is bemutatunk.

Csodálatra méltó élet, melynek lenyomata egy letehetetlen könyvben maradt fenn az utókornak. 

Az UTE Baráti kör írásával rá emlékezünk.

Édesapja erdélyi, édesanyja felvidéki származású volt. Kilencévesen, a Magyar Rádió olimpiai közvetítései hatására határozta el, hogy sportoló lesz. A Ferencvárosi Torna Clubban kezdett úszni, ahol edzője Sárosi Imre volt. Első felnőtt magyar bajnokságát 1940-ben nyerte.

A második világháború alatt zsidó származása miatt nem versenyezhetett.

1945-ben 100 méteres mellúszásban országos csúccsal tért vissza a versenysportba. 1947-ben első nőként úszott versenyen 200 métert pillangó kartempókkal. Sokan „Pillangókisasszonynak” is nevezték. Egymás után nyerte az országos bajnokságokat, különböző távokon, úgy egyéniben, mint csapatban. Nyolcszoros főiskolai világbajnok.

1952-ben Helsinkiben az olimpián aranyérmet nyert 200 méteren. „Edzője Sárosi Imre ennek a győzelemnek köszönheti életbe maradását, mivel Éva nem nagyon akart indulni és azzal fenyegette edzőjét, ha nem nyer megöli őt” (forrás Újpesti olimpikonok). 

1960-ban fejezte be végleg úszópályafutását, amikor a Kádár-rendszer nem engedte meg, hogy férjével egyszerre utazzon ki a római olimpiára.

Gyógyszerészi vegzettséget, majd 1965-ben a TF-en szakedzői diplomát szerzett. Már sportolóként a MÁV-kórház patikájában dolgozott. 1960-tól 1969-ig a BVSC, majd az FTC utánpótlás úszóedzője volt. 1966-tól leánya, Gyarmati Andrea edzéseit is irányította. 1969-től 1976-ig a Testnevelési Főiskola Kutató Intézetében dolgozott.

Több sikeres könyvet jelentetett meg, „Sírni csak a győztesnek szabad” című művével általános elismerést váltott ki.

Floridában beiktatták az úszósport halhatatlanjai közé, és itthon is tagja lett a legjobb magyar sportolók egyesületének.

1985–1989 között a Start SE társelnöke volt.

Férje Gyarmati Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó volt. Házasságuk 1950-től 1964-ig tartott. Gyermekük Gyarmati Andrea olimpiai ezüst- és bronzérmes, Európa-bajnok úszó. Unokája Hesz Máté válogatott vízilabdázó.

2020. február 29-én, 92 éves korában hunyt el. A Farkasréti temetőben talált örök nyugalomra.

Borítókép: Fortepan.hu/Sárosi Imre

Forrás: Facebook.com/UTEBarátiKör