Lehet-e még ennél is jobb az elképesztő Messi? – Mérlegen a Primera División, 2. rész

Kevés új dolgot tudunk elmondani Lionel Messivel kapcsolatban, amit még nem írtak le róla az elmúlt években, ezért meg sem próbálkozunk ezzel, inkább áttekintjük hogyan vált a kis argentin alig egy évtized alatt a világ legeredményesebb gólszerzőjévé.

Messi az argentínai Rosarióban született 1987. június 24-én olasz eredetű családba. Apja gyári munkás, anyja takarítónő volt. Öt évesen kezdett el futballozni a Grandoliban, egy helyi csapatban, melynek edzője édesapja, Jorge Messi volt. 1995-ben átigazolt a nagyobb nevű Newell’s Old Boysba. Az apró termetű fiúnál 11 évesen növekedési rendellenességet diagnosztizáltak, amit a növekedési hormon hiánya okozott. A híres River Plate ekkortájt már felfigyelt a tehetséges fiatalra, ám nem igazolta le, mivel nem tudta állni betegségének kezelését. A Barcelona viszont igen: Carles Rexach, a Barca akkori sportigazgatója egy sikeres próbajátékot követően – más papír nem lévén nála – egy szalvétára írt szerződést ajánlott Messinek. Így a Messi család Barcelonába költözött, Lionel pedig bekerült a Barcelona akadémiájára.

Az utánpótláscsapatokat 2000 és 2003 között villámgyorsan végigjárta, majd 16 évesen egy Porto elleni barátságos mérkőzésen az első csapatban is bemutatkozott. Alig egy év múlva, 2004. október 16-án az Espanyol elleni derbin 17 éves és 114 napos korában bajnokin is bemutatkozhatott, ezzel a Barca történetének legfiatalabb debütánsa lett (később Bojan Krkić döntötte meg ezt a rekordot). A következő év májusában, az Albacete ellen megszerezte első találatát és a klub történetének legfiatalabb gólszerzőjévé vált. Érdekesség, hogy ezt a rekordját később ugyancsak Bojan Krkić javította meg. Az impresszív bemutatkozás ellenére a 2004/05-ös szezon nagy részét még a B-csapatban töltötte.

2005/06-ban már 17 mérkőzést kapott a bajnokságban (6 gólt lőtt), hatot pedig a Bajnokok Ligájában (1 gól), mielőtt egy izomszakadás rövidre zárta a szezonját. A szezon végén spanyol bajnoki címet és BL-győzelmet ünnepelhetett. A következő idény hozta meg számára az igazi áttörést. 2006/07-re biztos kezdővé vált, 26 bajnokin 14 gólt lőve. A márciusi El Clásicón mesterhármast lőtt a Real Madrid ellen, így segítve 3:3-as döntetlenhez a háromszor egyenlítő Barcelonát. Ekkortájt kezdték el "új Maradonának" hívni. A következő évben nem volt túl sikeres klubszinten, az argentin válogatottal viszont megnyerte élete első és mindezidáig egyetlen trófeáját, a 2008-as olimpiai aranyat.

Ronaldinho 2008-as távozása után Messi megörökölte a Barcelona 10-es mezszámát. Két gólt vállalt a Real Madrid 6-2-es legázolásakor, kilenc góllal a Bajnokok Ligája gólkirálya lett. 2009-ben csapatával triplázott: megnyerte a bajnokságot, a spanyol kuppát és  a BL-t is. Természetesen az Aranylabdát is Messi kezébe adták az év végén.

2010. április 6-án pályafutása során először szerzett tétmérkőzésen négy gólt, a 4-1-es végeredménnyel záruló, Arsenal elleni Bajnokok Ligája negyeddöntő barcelonai visszavágóján. A bajnokságban május 8-án már a 32. gólját szerezte a Sevilla ellen idegenben megnyert mérkőzésen, majd a záró fordulóban, a Valladolid ellen lőtt két góljával beállította Ronaldo klubcsúcsát, aki még az 1996-97-es bajnokságban szerzett szintén 34 gólt. Messi eredménye 4 találattal maradt csak el Telmo Zarra és Hugo Sánchez abszolút rekordjától. A 2010-es Aranylabdát két csapattársa, Xavi és Iniesta elől nyerte meg. A 2011-es Bajnokok Ligája döntőben Messi lőtte a döntő gólt, újabb BL-serleghez segítve csapatát.

A 2011/12-es szezon csalódást keltő volt a Guardiola-éra alatt sikerekhez szokott Barcelona-drukkerek számára, hiszen a bajnokságban alulmaradtak az ősi rivális Real Madriddal szemben, a Bajnokok Ligájából pedig a Chelsea ütötte ki a katalán csapatot. Egy spanyol kupa azért így is a vitrinbe került. Messi eközben 50 góljával spanyol gólkirály lett, az összes kupasorozatot beleértve pedig elképesztő rekordot felállítva 73 gólt lőtt.

Adott a kérdés: lehet-e még ennél is eredményesebb szezonja Messinek, vagy már elérte teljesítőképességének felső határait?