Lapszemle: Ilyen lesz a Fradiváros 10 milliárdból

 

 

Tízmilliárd forintból megkezdődik a Fradiváros I. ütemének megépítése, a Népliget megújítása. Budapest legnagyobb, de elhanyagolt közparkja szabadidős és sportfunkciókkal bővül. A beruházás szerepel a 2024-es olimpiai pályázat anyagában, ám annak sikerességétől függetlenül is elkészül a fejlesztés.

 

A kormány a költségvetési előirányzatok módosításával 10 milliárd forintot különített el a Népliget rekonstrukciójára, a Fradiváros elnevezésű program I. ütemére – olvasható a Magyar Közlönyben.

 

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium „sportlétesítmények kezelése és fejlesztése” alcímen biztosít forrást a FTC számára, hogy nagy léptékű fejlesztésbe kezdjen népligeti edzőközpontja területén. A népligeti beruházásról annyi tudható, hogy az FTC sporttelepén és a szomszédos Építők-pályákon az első ütemben egy kisebb, mobillelátós stadiont építenek, illetve felújítják a futballpályákat. A jelenleg használt létesítmények helyére korszerű sportcsarnokot húznak fel, amelyben helyet kap egy legalább 2500 fős kézilabdacsarnok, valamint egy torna- és egy birkózóterem is.

 

A tervek szerint a Fradiváros első ütemében megépülne egy szabadtéri és egy fedett uszoda is. Korábban felmerült egy sportszálló kialakítása is.

 

 

A projekt bekerült a megpályázott 2024-es budapesti olimpia lehetséges helyszínei közé. Az olimpiai pályázat szerint gyeplabdaközpont, valamint egy sportcsarnok épülne a területen, ami a tollaslabda- és tekvandóversenyek helyszínéül szolgálna.

 

Az ötkarikás pályázati anyagban az is olvasható, hogy a létesítmények a rendezés elnyerésétől függetlenül is megépülnek, amit a mostani kormányhatározat is bizonyít. A Népliget sport- és szabadidőparkként való megújítását 2013-ban jelentette be Fürjes Balázs kormánybiztos. A munkára kiírt pályázatot a Consultant mérnöki iroda nyerte el, de a tervezésben részt vett még Nagy Béla tervezőmérnök, valamint Schneller István, a főváros volt főépítésze is.

 

A főváros legnagyobb parkja, a majd 130 hektáros Népliget többségében állami, illetve önkormányzati tulajdonban van. A liget kialakítását az 1860-as években kezdték meg, a területen korábban szemétlerakó volt. A parkban hamarosan megjelentek a mutatványosok bódéi, amelyekből közel száz volt a területen. A fénykorban, a harmincas években óriáskerék, dodzsem, barlangvasút, ródli, valamint egy igen hosszú hullámvasút, de még műszínkör is működött.

 

Ezek mellett körhinták, vendéglők, cukrászdák, mozik, céllövöldék, bábszínházak is üzemeltek. A vurstlit az 50-es évek elején bezárták, csak Kemény Henrik bábszínháza maradt fenn, de az sajnos 2011-ben leégett. A liget az 1930-as évektől a 70-es évekig adott helyet a gépsportnak, motor- és autóversenyeket rendeztek az öt kilométeres pályán.

 

A Népligetben található az 1977-ben megnyitott Planetárium is, amely szintén leromlott állapotban van.