Kocsis szerint rendet vágtak a magyar kézilabdában

Az MKSZ pénteki évi rendes közgyűlésén az elnök elmondta: tavaly összesen 250 millió forint fedezetlen költséget örököltek, a többi között a 2014-es női Európa-bajnokság megrendezése, valamint a nemzetközi szövetség (IHF) elmaradt kongresszusa miatt. Ezen kívül az MKSZ-nek rendeznie kellett diplomáciai kapcsolatait az IHF-fel, és Kocsis úgy véli, hogy a Hasszan Musztafa IHF-elnökkel folytatott múlt havi találkozón ez sikerült is. "A költségvetés főösszege mintegy 5 milliárd forinttal emelkedett, a marketingjogainkat illetően jó szerződést sikerült kötnünk a Szerencsejáték Zrt.-vel, ebből a klubok profitáltak, valamennyi NB I-es egyesület" – fogalmazott Kocsis Máté.

Hangsúlyozta: sikerült a kormányzattal is jó megállapodást kötni, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által adott 1,8 milliárd forint támogatás révén tudják segíteni az NB I/B-s csapatokat, illetve a támogatás óriási segítség a női Bajnokok Ligája budapesti négyes döntőjének, valamint a strandkézilabda-világbajnokság megrendezésének kapcsán is. "Az MKSZ az egyetlen országos sportági szakszövetség, amely önálló soron szerepel a központi költségvetésben, így a finanszírozásunk 2018 tavaszáig megoldott. A munkacsarnokok építését tekintve negyven létesítményre kapunk támogatást, 2018-20 között évente 5,5 milliárd forint áll rendelkezésre a csarnoképítési programban" – tette hozzá.

Az elnök sikernek tartja, hogy a szövetség munkája révén 2017-től a Nemzeti Alaptanterv módosításának köszönhetően kötelező tantárgy lesz a kézilabda. Az MKSZ tárgyal a női BL Final Four-szerződés meghosszabbításáról, és a sikeres rendezés miatt bízik benne, hogy a további években is Budapesten marad a csúcsesemény. Kocsis hangsúlyozta, hogy a társaságinyereség-adó (TAO) tekintetében is komoly előrelépés történt, a legutóbbi időszakban a támogatás mértéke meghaladja az azt megelőző négy esztendőben összesen lehívott támogatások nagyságát.

Kocsis szintén komoly eredménynek tartja, hogy kormányzati döntés született a nagy csarnokok építéséről, felújításáról is többek között Siófokon, Szentgotthárdon, Veszprémben, Tatabányán, Szegeden, Dunaújvárosban vagy Vácott."Mindezek révén képesek leszünk nagy világversenyek megrendezésére is. A klubok támogatása az eddigiekhez képest változatlan összegű lesz, a források célja elsősorban a magyar játékosok támogatása. Az NB I alsóházában, az NB I/B-ben és az NB II-ben nem tartjuk túl szerencsésnek a külföldi játékosok szerepeltetését" – fogalmazott a közgyűlésen az elnök.