Kézilabda: szenvedős győzelemmel búcsúztatta Pálinger Katalint a Győr

A fináléban is a Győr számított esélyesnek, ugyanis ebben az évadban már háromszor – kétszer az alapszakaszban, egyszer pedig a Magyar Kupa negyeddöntőjében – legyőzte, ráadásul mindig legalább tíz góllal a legfőbb hazai riválisát, továbbá 2004. szeptember 26-a óta nem volt magyar csapat, amely nyert volna a Magvassy Csarnokban.

A találkozó első tíz percében váltott vezetéssel együtt haladt a két csapat, majd a Győr emberelőnye alatt megugrott 5-5-ről 9-5-re. Az FTC a brazil Amorim kiállítását "használta ki" a felzárkózásra és egyenlített is, majd a remek napot kifogó Tomori vezérletével ötgólos előnyre tett szert. A sokat hibázó győriek a szünetre négy találatra csökkentették hátrányukat.

A fordulást követően a Pálingert váltó Haraldsen nagyszerű védéseivel új lendületet adott a hazaiaknak, akik agresszívebb védekezésre váltottak, ezért többször jutottak labdához és megkezdték a felzárkózást. A Győr először a 42. percben egyenlített, ám Elek Gábor időkérése után ismét elléptek a vendégek. Karl-Erik Böhn tanítványai azonban ismét váltani tudtak és átvették a vezetést. Görbicz vezérletével 35-32 lett a hajrában, és innen már nem engedte ki kezéből a győzelmet az esélyesebb, ám most sokat rontó Győr.

A találkozó után a győri klubvezetés köszöntötte a szezon végén visszavonuló Pálingert, valamint az eligazoló Vértent és Grost. Pálinger a közönséghez is szólt, és megköszönte a szurkolóknak a hosszú évekre visszanyúló, kitartó támogatást. A hazai játékosok közül többen is elérzékenyültek, sírva köszöntek el társuktól.

Amennyiben az ETO jövő szerdán a Népligetben is nyer, akkor 1957, 1959, 2005, 2006, 2008, 2009, 2010 és 2011 lesz újra aranyérmes.

Addig még vár rá a montenegrói Buducsnoszt Podgorica elleni BL-döntő visszavágó (az első meccsen 29-27-re nyert Böhn alakulata), az FTC pedig a dán Viborghoz utazik a KEK-finálé második felvonására (a Fradi 31-30-as előnyről indul).