NBA

Jordan nem örült, amikor bekerült a Hírességek Csarnokába

Kép forrása: Jim Rogash/Getty Images

Az NBA legendája, Michael Jordan egyáltalán nem fogta vissza magát, amikor megtudta, hogy beválasztják az NBA Hírességek Csarnokába (Hall of Fame).

Mivel sokak szerint Jordan minden idők legnagyobb kosárlabdázója, senkit sem lepett meg, amikor 2009-ben bejelentették, hogy megkapja ezt a kitüntetést.

A korábbi sztár hat NBA-bajnoki címet nyert, ötször lett a liga legértékesebb játékos, továbbá hatszor lett az NBA-döntő legjobbja, és ezeken a finálékon végig veretlen maradt (6–0-s mérleg), a lenyűgöző, 15 szezonon át tartó pályafutása során.

Éppen ezért joggal gondolhatnánk, hogy amikor kiderült, hogy olyan legendák közé kerül, mint Kareem Abdul-Jabbar vagy Magic Johnson, Jordan megtisztelve és boldogan fogadta a hírt.

Ez azonban távol állt a valóságtól – ‘MJ’ őszintén elmondta, mit érzett, amikor megtudta, hogy bekerül a legendák közé.

Amikor eljött az idő, hogy Jordan csatlakozzon a Hírességek Csarnokához, a Chicago Bulls egykori ikonja elárulta, hogy számára ez nem kitüntetésként, hanem pályafutása végének fájdalmas szimbólumaként hatott.

„Óriási elismerés, ne értsenek félre. Nem akarom kisebbíteni mások számára ennek jelentőségét. De számomra ez valami véges dolgot jelez, valaminek a végét. A kosárlabda az én szerelmem, és sosem tudtam elképzelni, hogy egyszer véget ér. A szenvedélyem a játék iránt addig tart, amíg meg nem halok” – mondta Jordan a Basketball Network szerint.

Jordan gyerekként kezdett kosárlabdázni Észak-Karolinában. 1981-ben debütált egyetemi szinten, és 1984-ben a Chicago Bulls választotta ki a draft 3. helyén.

Számára a Hírességek Csarnokába való beiktatás nemcsak egy mérföldkő volt, hanem egy fájdalmas emlékeztető is arra, hogy az idő senkire sem vár – még egy ekkora legendára sem. Mindezek ellenére 2009 szeptemberében elfogadta a megtiszteltetést, és egy olyan beszédet tartott, ami nem kevés meglepetést váltott ki.

A színpadra lépve a könnyeivel küszködő Jordan nemcsak az NBA-nek mondott köszönetet, hanem több embert is kritizált. Közben pedig emlékeztette a közönséget arra, hogy ő a legnagyobb.