"Inkább versenyrutinom van, mint babonáim" – Interjú, fotók

 "Készen állok mindent beleadni!"

– Hogyan értékeli saját teljesítményét?

Nem voltak görcsös elvárásaink az idei bajnoksággal kapcsolatban, mivel tavaly nyáron nekem már sikerült megúsznom a világbajnokságra a szintidőt. Viszont a versenyt megelőző időszakban nagyon jól mentek az edzések, így azt éreztem képes lehetek olyan időket úszni, amit ezelőtt még soha. Sajnos ezzel saját magam vállára raktam hatalmas súlyt és ez picit le is húzott. Félreértés ne essék, jó időket tudtam úszni ahhoz képest, hogy milyen korán volt a bajnokság, de mentálisan nem álltam még készen.

– Mi volt a cél? Teljesült-e?

Előzetesen egy tavaszi felmérő versenynek szántuk és ahhoz képest teljesen megfelelő volt. Jelenleg zajlanak Európában a világbajnoki válogató versenyek és azok a lányok, akikkel nekem majd nyáron fel kell vennem a verseny hasonló vagy ennél rosszabb időket úsznak, úgyhogy innentől már csak az fog dönteni, hogy a következő időszakban ki mennyi munkát pakol bele. Én pedig készen állok mindent beleadni.

– Mennyi áldozattal járt idáig jutni? Mi a legnagyobb lemondás az életében?

Voltak pillanatok, amikor jobban szerettem volna elmenni a barátaimmal valahova, mint edzésre menni, de így utólag mégis azt mondom, hogy ezeket nem kifejezetten áldozatként éltem meg. Mióta az eszemet tudom nekem ez az életem, úgyhogy nem is nagyon tudom, hogy mi az, amiről igazán “lemondtam”. Akik áldozatot hoztak, hogy nekem ez lehessen az életem azok a szüleim és a családom. 

Ők a mai napig mindent próbálnak hozzám és a programomhoz igazítani, ami egyáltalán nem egyszerű, ezért hálás vagyok nekik. Szóval ők tudnának arról nyilatkozni, hogy mi a legnagyobb lemondás, én csak azt tudom megmondani, hogy mi volt a legnagyobb döntés, amit az úszás miatt kellett meghoznom. 

Budapesten születtem és ott kezdtem sportolni is és soha nem tudtam elképzelni, hogy vidékre költözzek. Mégis több, mint másfél éve Miskolcon élek és azt tudom mondani, hogy imádom! Biztos hozzátartozik ehhez az is, hogy a párom, Gergő is ide költözött velem és azóta már az edzőm is ő, de tényleg szeretek itt élni és az úszáshoz is a legmegfelelőbb körülmények adottak itt.

– Vannak-e babonái, versenyeken visszatérő szokásai?

Amikor szeretnék nagy időt úszni, akkor olyan versenydresszt szoktam felvenni, amiben egyszer már sikerült jól úsznom. Úgy vagyok ilyenkor vele, hogy ha egyszer már benne van abban egy jó idő akkor annál csak jobbat tudok benne úszni. Sajnos néhányszor megdőlt már ez az elméletem, de még mindig szeretek benne hinni. Ezen kívül inkább versenyrutinom van, mint babonáim. Az, hogy mikor kell elkezdenem a melegítést vagy mikor kell harci díszbe öltözni, már mind évek alatt kikísérletezett dolgok, a világversenyek időrendjéhez igazodik, így ettől nem nagyon térek el.

– Mit szeret csinálni, amikor nem az úszással foglalkozik? 

Mióta Miskolcon élünk nem nagyon van szabadidőm. Gergő amellett, hogy velem foglalkozik az idei szezonban két utánpótlás kosárlabda csapatért is felel, így mikor nem az uszodában vagyunk akkor leginkább a kosárcsarnokban vagyok megtalálható. Sokszor, ha hétvégén nem nekem van versenyem akkor meccsek vannak, de ha mégis akad egy szabad másfél napunk szeretünk kimozdulni a természetbe a kiskutyánkkal vagy pedig megnézni egy jó filmet. 

– Mik a szakmai céljai a jövőre vonatkozóan?

A szezon további részében, már egyértelműen a világbajnokság van a középpontban. Illetve azt se szabad már elfelejteni, hogy az olimpia itt van a nyakunkon, úgyhogy az egyéni versenyszámokban a cél a szintidő megúszása. Visszatérve a nyári VB-re, nagyon fontos állomás lesz ez a váltók olimpiai kvalifikációja szempontjából. Amelyik nemzetnek a váltója a legjobb 12 között végez nyáron, azok kvótát szereznek az országokuknak Tokióra. Mi két éve Budapesten 10.-ek tudtunk lenni a vegyes váltóval. Biztos vagyok benne, hogy sokkal keményebb lesz idén a mezőny, de szerintem a mi csapatunk is sokat erősödött két év alatt.

– Mik a magánéleti céljai?

Jelenleg a testnevelési egyetem hallgatója vagyok. Sajnos Miskolcról kicsit nehezebb dolgom van az iskola és az úszás összehangolása miatt, de ha kicsit lassabban is mint szeretném, haladok vele.

Viszont az utóbbi időben elkezdett érdekelni egy kicsit másféle irány is mint amit jelenleg a TF-en végzek, így beadtam a jelentkezésem a miskolci egyetem gyógytornász szakára. Nagyon szívesen csinálnám ezt az úszás után. Hatalmas kihívásnak ígérkezik, de úgy érzem ezek engem csak előre visznek.