Így szól az IFAB szabálykönyve a Davies-féle kezezésekre

Óriási vita robbant ki Alphonso Davies kezezése után – jogos büntető vagy súlyos játékvezetői hiba? Egy szakértő szerint egyértelmű a válasz.

A keddi PSG-Bayer rangadó nemcsak a két együttes teljesítménye, hanem a játékvezetői döntések miatt is hatalmas visszhangot váltott ki. Az első félidő végén a párizsiak javára megítélt büntető – amikor Alphonso Davies combjáról a labda a karjára pattant – azonnal heves vitát generált.

A kézszabály évek óta a futball egyik legmegosztóbb kérdése: a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség Szabályalkotó Testülete (IFAB) és az UEFA iránymutatásai ma már szigorúan büntetik a természetellenes mozdulatokat, de a részletek sokszor árnyaltabbak, mint elsőre tűnik.

Az IFAB 12-es regulája (Law 12) szerint akkor beszélünk kezezésről, ha egy játékos szándékosan hozzáér a labdához a kezével/karjával, „természetellenesen” megnagyobbítja azzal a testét, vagy gólt szerez közvetlenül azután, hogy a játékszer a kezéhez/karjához ér.

Az UEFA is ezeket a szigorú irányelveket alkalmazza, ami gyakran vezet büntetőkhöz természetellenes karpozíciók esetén, bár a támadás során, közvetlenül a gól előtt bekövetkező véletlen kezezések megítélése az utóbbi időben módosult.

Proper handball from Bayern Munich’s Alphonso Davies! 😤 https://t.co/gN8TRyICkV pic.twitter.com/8YvpElg716

— Chibuike Stephen James (@Stephen_James01) April 28, 2026

Főbb kezezési szabályok (IFAB & UEFA)

• Szándékos mozdulat:

Ha a játékos a kezét/karját a labda felé mozdítja, az minden esetben kezezésnek minősül.

• Természetellenes testhelyzet:

A játékos „természetellenesen nagyobbá” teszi a testét, ha a kéz/kar helyzete nem indokolható a mozgásával.

• Gólszerzés:

Szabálytalan, ha valaki közvetlenül a kezéről/karjáról szerez gólt, vagy azután azonnal, még akkor is, ha a labdaérintés nem volt szándékos.

• Védekező karpozíció:

A váll fölé emelt kéz/kar általában büntetendő, kivéve, ha a játékos épp a labdát próbálja megjátszani.

Gyakori esetek, amelyek NEM minősülnek kezezésnek:

• A labda közvetlenül a játékos saját fejéről, testéről vagy lábáról pattan a kezére/karjára.
• A kéz/kar közel van a testhez, és nem növeli meg természetellenesen a testfelületet.
• A játékos esés közben támaszkodásra használja a karját, és az nincs indokolatlanul kinyújtva.

Az UEFA indoklása Alphonso Davies kezezésére, amely a Paris Saint-Germain büntetőjéhez vezetett:

„Az FC Bayern München 19-es számú játékosa a bal karjával hozzáért a labdához, amely természetellenes helyzetben volt, és eltávolodott a testétől.”

A legtöbben amiatt háborodtak fel, hogy a játékszer először kanadai futballista combját érintette. A helyzetet Graham Scott, a The Athletic szakértője is elemezte:

„Nem történt kezezés – a labda közelről érkezett, Davies karjai a teste mellett voltak, a mozgása teljesen indokolt volt, és semmi nem utalt szándékosságra.”

A szakértő szerint az ítélet különösen érthetetlen:

„Egyszerűen felfoghatatlan, miért kéri az UEFA a játékvezetőitől, hogy ennyire szigorúan ítéljék meg a kezezéseket. Ezt a Premier League VAR már az első visszajátszásnál elvetette volna, de a spanyol videóbírók más értelmezést követnek.”

Scott úgy véli, a döntést egy félrevezető állókép befolyásolhatta:

„Valószínűleg egy olyan képkocka győzte meg őket, amelyen úgy tűnt, Davies távolabb teszi karját a testétől – pedig ez nem történt meg. Kifejezetten rossz ítélet volt.”

Vincent Kompany, a vendégek trénere erősen vitatható ítéletről beszélt:

„Először a testét éri a labda, onnan pattan a kezére” – mondta a belga.

Az eset ismét rávilágít arra, mennyire eltérő lehet a szabályértelmezés a különböző sorozatokban – és hogy egyetlen vitatott döntés akár egy egész párharc sorsát is befolyásolhatja.

A Bayern az ominózus szituáció után (3-2) még két gólt kapott a fordulást követően, ám 2-5-ről is felállt, így egygólos hátrányból várja a jövő szerdai müncheni visszavágót.