Így fest Magyarország első műugrósátra – Fotók

 

 

„A 70-es évekig ez egy szezonális sportág volt. Utána a világon mindenhol felépültek csarnokok, de Magyarországon ez elmaradt. Nagyon nagy segítség ez a sátor, mert ha nem valósult volna meg, nem tudnánk gondoskodni a sportág jövőjéről" – mondta az ünnepségen Tuzson Bence, a Magyar Műugró Szakszövetség elnöke.

 

 

A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár emlékeztetett rá, hogy a mostoha körülmények ellenére Európa-bajnoki érmeket szereztek a magyar műugrók, illetve a riói olimpián is volt képviselője a sportágnak Kormos Villő révén, pedig mostanáig csak nyáron lehetett gyakorolni itthon.

 

Tuzson Bence kiemelte, Európában teljesen egyedülálló létesítményt alkottak, amelyet magyar mérnökök terveztek és magyar szakemberek építettek fel. Méreteiről elárulta, a külső magassága 17,5 méter, duplafalú a jó hőszigetelés érdekében, így olcsóbb az üzemeltetése, mint egy átlagos felfújt sátornak, illetve viharos szélben is megáll.

 

 

„A kormány komoly segítséget nyújtott a 150 millió forint plusz ÁFA-ból megvalósuló létesítményhez" – mondta Tuzson Bence, aki hozzátette, bármikor le lehet bontani és fel lehet építeni a sátrat.

 

Kovács Norbert, az üzemeltető NSK főigazgatója annak a reményének adott hangot, hogy a sportág utánpótlásképzésének hosszú távú jövőjét tudja biztosítani a létesítmény, egyúttal kiválóan szolgálja majd a magyar sportolók felkészülését a jövő évi, budapesti vizes világbajnokságra.

 

 

A buboréknak nevezett sátorban négy egyméteres és három háromméteres elugró hely van, továbbá a toronyból 1, 3, 7,5 és 10 méteren van ugróhely.