Horváth Gábor Bredából: Szombaton, Sóstón szurkolok a Vidinek!

A futballista legnagyobb rémálma a sérülés – ilyenkor úgy érzi az ember, mintha megállna az idő.

– Én is így vagyok vele, ráadásul már elég régóta kínlódom, nem tudok játszani, pedig az első meccsek után nagyon jól éreztem magam a csapatban, a pályán, úgy éreztem, beindultak a dolgok.

Most viszont már többször úgy éreztem, rendben vagyok, tudok játszani – de azután mégsem. A hétvégén, az ADO Den Haag elleni meccsen is csak a kispadon ültünk Fehér Csabival, onnan néztük, hogy sajnos kikap a csapat. A vezetők, a szurkolók is mondták, szükség lett volna rám, ezért úgy is tűnik, pénteken, a PSV elleni meccsen már játszani fogok.
            
A vezetők, a szurkolók is mondták, szükség lett volna rám…     
            
A Breda nagyon készül erre a meccsre, a nagycsapatok, az Ajax, a Feyenoord, vagy a PSV Eindhoven elleni mérkőzések olyanok, mint amikor otthon valaki a Fradival, vagy az Újpesttel játszik. Ez most itt a Feyenoordra igaz – mindegy, hogy éppen hányadik egy patinás csapat a tabellát, rangadót, de legalábbis presztizsmeccset vív vele a soros ellenfele.
            
Nálunk családi ügy a Vidi!     
            
Ahogy írtam, pénteken játszunk majd Dzsudzsák Balázsékkal, és utána azonnal megyek haza, úgy tervezem, hogy szombaton, a Siófok elleni meccsen már a Sóstón szurkolok majd a Vidinek. Egész ősszel figyelni tudtam a csapatot, láttam elég sok meccset, így nyugodtan mondom, hogy megérdemelten vezetjük a bajnokságot. Most nagyobb is az előny, mint tavaly ilyenkor volt, úgyhogy nagyon bízom benne, hiszek benne, hogy meglesz az első bajnoki cím. Annyira talán lehet önző az ember, hogy szurkolok azért is, mert a bajnokság elején még játszani tudtam, így egy kicsit részese lehetnék a bajnoki címnek. Székesfehérváron aligha kell bárkinek is magyarázni, nálunk „családi ügy” a Vidi és számít az is, hogy a válogatottságom és a külföldi szerződésem után, talán ezzel tudnám a legnagyobb örömet szerezni az „Öregnek”.

Lehet, sokan csak a külföldi élet szebbik oldalára, a hazainál nagyobb fizetésre gondolnak, de vannak azért nehéz napok, időszakok is. Különösen ilyenkor, amikor nem játszik az ember, fontos a támogatás, a közös élmények, ezért is örültem nagyon, hogy a nővéremék itt voltak pár napig. Anitáék Angliából jöttek át, és nagyon jó napokat töltöttünk együtt. Talán a szurkolók sem tekintik szentimentálisnak, de nagyon jó testvérek vagyunk, akik mindig számíthatnak egymásra.

Anitáékkal fel is töltődtem kicsit, de azért jó lesz hazamenni, pénteken, a PSV ellen Hajrá NAC, de szombaton, a Sóstón, Hajrá Vidi!