Hirtelen halál a sportban – Kolonics György

Kolonics György a Budapesti Spartacusban kezdett kenuzni Nótárius Józsefnél, ám még fiatalon a Csepel SC-hez igazolt és korai haláláig ennél a klubnál maradt. Először az 1991-es világbajnokságon képviselte Magyarországot, és kenu négyesben ötödik és hatodik helyezést ért el. Az 1992. évi nyári olimpiai játékokon Barcelonában ötödik és hetedik helyezést ért el kenu kettesben Pálizs Attilával.

Az 1992-es barcelonai olimpia után Horváth Csabával alkottak új párost, és évekig domináltak a páros számokban. Az 1993-as világbajnokságon nyerték első aranyérmüket, és az 1995-ös világbajnokságon Duisburgban a rekordnak számító 5 aranyérem megnyerése után, az 1996-os atlantai olimpián koronázták meg pályafutásukat az 500 méteres kenu kettes szám megnyerésével és az 1000 méteres számban nyert bronzéremmel. Együtt összesen 11 világbajnoki aranyérmet nyertek párosban és négyesben, és 1993 és 1998 között csupán két olyan nagy nemzetközi verseny volt, ahol kenu kettesben 500 méteren legyőzték őket.

Horváth Csaba visszavonulása után Kolonics az egyéni számokra koncentrált, és a 2000-es sydneyi olimpián kenu egyesben 500 méteren szerzett aranyérmet, amelyet egy esztendővel később egy Európa-bajnoki győzelemmel is kiegészített. Ezután visszatért a páros számokhoz, a nála fiatalabb Kozmann György oldalán. A 2003-as gainesville-i világbajnokságon már ezüstérmesek voltak, egy esztendővel később a poznani Európa-bajnokságon egy tökéletes 500 méterrel lettek Európa-bajnokok, míg az athéni olimpián a bronzérmes helyen zártak C-2 1000 méteren. Ezt követően a 2006-os szegedi világbajnokságon 1000, majd a 2007-es olimpiai kvalifikációs duisburgi világbajnokságon 500 méteren lettek világbajnokok.

Kolonics nagy lelkesedéssel készült élete ötödik olimpiájára, ám 24 nappal a pekingi játékok kezdete előtt Kolonics egy délelőtti időméréses edzés végén kenujában lett rosszul, és azonnal magához hívta edzőjét, Ludasi Róbertet. Az időközben eszméletét vesztő sportolót a motorcsónakkal a partra vitték, ahol többször is megpróbálták újraéleszteni. Kolonics Györgyön végül a kiérkező mentők sem tudtak segíteni, az első diagnózis alapján hirtelen szívmegállás vezetett a tragédiához. Temetése 2008. július 25-én volt Budapesten a Farkasréti temetőben.

Magyarországon a szív- és érrendszeri halálozások nagy része hirtelen szívhalál miatt következik be, 20-25.000 ember halálát okozza évente. A szívmegállás utáni kritikus pillanatokban azonnal és helyesen beavatkozva még meg lehet menteni az életet. A hirtelen szívhalál az egész világon óriási problémát jelent. A szívmegállás olyan hirtelen, egyik pillanatról a másikra következik be, hogy a betegek 30-40%-a el sem jut a kórházba, így nagyon kicsi az esélye a túlélésre. A hirtelen szívhalál hátterében az esetek többségében (50-75%-ában) a szívkamra rosszindulatú ritmuszavara, az ún. kamrafibrilláció áll. A kamrafibrilláció a szívizomzat olyan, igen gyors és kaotikus elektromos tevékenysége, ami lehetetlenné teszi a szívizom-pumpájának normális mechanikai működését, összehúzódását. Ennek következtében a szív nem pumpál vért, létfontosságú szervek (az agy és maga a szívizomzat is) vérellátás nélkül maradnak. Az ok leggyakrabban akut oxigénhiányos állapot, de felléphet baleset, ion-háztartászavar következtében is. Tünete az eszmélet elvesztése, a pulzus, illetve a légzés hiánya.

A legnagyobb probléma azonban, hogy a szívleállás bárhol, bármikor bekövetkezhet, a legváratlanabb pillanatokban, amikor nincs a közelben orvos vagy más egészségügyi szakember. A mentő a legnagyobb igyekezet mellett is sajnos sokszor későn érkezik. Ezért nagyon fontos, hogy minél többen ismerjék és alkalmazzák is az újraélesztés és a defibrillálás alapvető módszereit. A túlélésre csak akkor van esély, ha egy láncszem sem hiányzik az elsősegély-nyújtási folyamatból. A segélyhívást követően meg kell kezdeni az újraélesztést. Sajnos Magyarországon az elsősegélynyújtás aránya riasztóan alacsony, mindössze 0,2-3%. Az Európai Unió tagországaiban ez az arány 30%. Ennek azért van kiemelkedő jelentősége, mert ez az ellátási hiányosság megmutatkozik a hirtelen szívleállás okozta nagyarányú halálozásban is.