Hirtelen halál a sportban – Fehér Miklós

"Miki arca hirtelen olyan idegenszerűvé vált, zihálva kapkodta a levegőt, azonnal láttam, hogy komoly dologról van szó" – emlékszik vissza a guimaraesi Djurdjevic a Fehér Miklós halálát megelőző drámai pillanatokra. A támadó nem tévedett: a hatvanadik percben beállított, majd a rendes játékidő utolsó percében gólpasszt adó magyar játékos még mosolyogva vette tudomásul, hogy a játékvezető egy sárgalapot osztott ki neki, majd öntudatlanul összeesett – mint kiderült, megállt a szíve.

Csapattársai azonnal segítségére siettek, eközben többen térdre rogyva imádkozni kezdtek, mások – köztük a "Sasok" trénere, Camacho – zokogásban törtek ki. Az orvosok még a pályán, majd a kórházba vezető úton, a mentőautóban is sikeresen újraélesztették Fehért, ám a harmadik szívleállás már végzetesnek bizonyult. Eleinte mindenki szívinfarktusra gyanakodott, azonban a hétfőn elvégzett, négy és fél órás boncolás nem hozott kézzelfogható eredményt, csupán annyit sikerült megállapítani, hogy Fehér testén nem volt sérülés.

A testből vett szövetmintákat további elemzésre laboratóriumban vizsgálják. Joao Pablo Almeida, a Benfica orvosa úgy nyilatkozott, hogy hasonló esetek gyakran előfordulnak a mindennapi életben, és ezekkel szemben az orvostudomány általában tehetetlen. Ugyanakkor további részleteket egyelőre azért sem lehet megtudni, mert a klub nem közöl részleteket az eset körülményeivel, illetve a feltételezett halálokokkal kapcsolatban.

Információink szerint Fehér Miklós a halálát megelőző időszakban egy neve elhallgatását kérő futballista barátjának többször panaszkodott arra, hogy rosszul van, és éjjelente nem tud aludni. Ezt megelőzően, mint mondta, a klubnál kötelezték arra, hogy tablettákat szedjen be, vagy injekció formájában közelebbről meg nem határozott szereket vegyen be.
 
Dr. Szilágyi György, a szerencsétlenül járt csatár korábbi sportorvosa, aki hosszú ideig a válogatott mellett tevékenykedett, elmondta: Fehér Miklós tragédiájának nem volt semmilyen előjele. Véleménye szerint lehetséges, hogy az úgynevezett QT-szindróma okozta a focista halálát. "Ez azt jelenti, hogy a szívverés olyannyira szapora, hogy az ütéseket már ki sem lehet venni. Ez egy ritmuszavar. Ezt az elképzelést igazolhatja, hogy Miklóst kétszer visszahozták, mielőtt végleg elvesztettük" – magyarázta a doktor, aki egyébként nem tartja elképzelhetőnek, hogy egy nagy csapat meg merné kockáztatni, hogy tiltólistán lévő szereket használjon fel, és adjon a sportolóinak.

 
Ennek némiképp ellentmondanak az elmúlt évek doppingbotrányai: többek között Caniggia (Roma), Davids (Juventus-a csapat ellen jelenleg is vizsgálat folyik, a vádak szerint a kilencvenes években szervezett módon látták el tiltott szerekkel a játékosokat-) , Kallon (Internazionale) szervezetében mutattak ki doppingot.
 
A QT-szindrómát Peter Swarz Olaszországban élő magyar származású kardiológus írta le először. Megállapítása szerint ez a rendellenesség genetikai eredetű, amellyel akár 120 évig is el lehet élni, de bizonyos hajlamosító tényezők hatására halálokká is válhat. Az egyik ilyen tényező a túlhajszoltság.

Dr. Hollósi Miklósné, a Sportegészségügyi Intézet doppinglaborjának vezetője ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakmán belül vannak olyan vélemények, amelyek szerint akár egy patikában kapható gyógyszer is szélsőségesen felboríthatja a szervezet működését.