Hihetetlen, hogy ez a 13 játékos nyert már BL-t

Vannak olyan labdarúgók akik pályafutásuk alatt nem alkottak maradandót, mégis sikerült megnyerniük a legrangosabb trófeákat.

Az élet néha igazságtalan. Hiszen számos olyan futball legendát ismerünk, aki sohasem nyert bajnokok ligáját, elég csak Ronaldóra, Nedvedre, Buffonra, Ibrahimovicra vagy épp Fabio Cannavarora gondolni. Dani Alves, Andrés Iniesta és Lionel Messi több trófeát nyert karrierje során, mint bárki más eddig. Tegyük hozzá halkan: megérdemelten. Azonban vannak olyan labdarúgók, akik leginkább csak jókor voltak jó helyen.

Éppen ezért összegyűjtöttünk 13 olyan játékost, akiről elsőre nem az jut eszünkbe, hogy csapatával megnyerte a legrangosabb európai kupasorozatot.

Ivan Campo

Campo karrierje 2000-ben tetőzött, bár a Királyi Gárdában soha nem tudott gyökeret verni, bár akadtak jó mérkőzései. A 2000-es BL-döntőben pédául kiválóan futballozott a szintén sokat kritizált Aitor Karankával együtt. Pavón feltűnésével viszont nem maradt helye Iván Campónak a Realban, így 2002 nyarán kölcsönadták egy esztendőre a Bolton Wanderersnek, akik ott marasztalták őt a szezon végén, hiszen ingyen hajlandó volt róla lemondani a spanyol klub.

(Kép: Matthew Ashton/EMPICS via Getty Images)

Scott Carson

A négyszeres angol válogatott hálóőr 2005 januárjában igazolt a Liverpoolhoz, amelyben nemcsak tagja volt az idény végén Bajnokok Ligáját nyerő keretnek, hanem a Juventus ellen 2–1-re megnyert negyeddöntős mérkőzésen kezdőként pályára is lépett az Anfielden. Furcsa belegondolni, hogy míg a túloldalon, a Juve legendás kapusának, Gianluigi Buffonnak soha nem jött össze a hőn áhított BL-győzelem, addig kollégája már az első évében nyakába vehette az aranyérmet, ráadásul úgy, hogy csupán egy meccsen védte a Pool kapuját.

(Kép: Matthew Ashton – PA Images via Getty Images)

Anderson

Határozottan a 2008-as volt Sir Alex Ferguson legerősebb MU-ja, azt azonban még mindig nem értjük, hogyan illett a csapatba Anderson.
Bár szó se róla, a Chelsea elleni BL-döntőben a büntetőpárbajban is részt vett, ő lőtt hatodikként, és értékesítette a tizenegyest. Sir Alex Ferguson szerint a Manchester United számára ez jelentette a fordulópontot Cristiano Ronaldo hibája után.

(Kép: Alex Livesey/Getty Images)

Paul Lambert

Az Ipswich mendzsere vezetőedzőként talán soha nem fogja megtapasztalni azt, amit játékosként sikerült neki 1997-ben. Valószínűleg Lambert leginkább a Celtices időszakára emlékszik vissza szívesen, ahol nyolc sikeres évet húzott le. Azonban a skót is felemelhette a BL-trófeát, miután a ’97-es fináléban a Borussia Dortmund 3-1-re legyőzte a Juventust.

(Kép: givemesport.com)

Djimi Traore

Az egykori liverpooli hátvéd leginkább a Burnley elleni sarkazós öngóljáról híres. Traoré nagyon különös megfontolásból akart a tizenhatoson belül trükközni, de mivel korántsem annyira képzett, mint ő azt előzetesen gondolta, sikerült a kapujába sarkaznia a labdát. Öt hónappal később aztán BL-győztesnek mondhatta magát. Van tehát még remény mindannyiunk számára.

(Kép: liewig christian/Corbis via Getty Images)

Mario Balotelli

José Mourinho az Internél töltött időszaka alatt próbálta Balotellit megnevelni. Ugyan ez nem sikerült neki, de legalább a BL-győzelemhez hozzásegítette a balhés támadót, aki nem sokkal később alá írt a Manchester Cityhez. Kétségtelenül „Super Mario” az olasz labdarúgás egyik legnagyobb elvesztegetett tehetsége.

(Kép: PIERRE-PHILIPPE MARCOU/AFP via Getty Images)

Benni McCarthy

Balotelli után itt egy újabb játékos, akinél Mourinho valószínűleg előkelő helyen áll a karácsonyi üdvözlőkártyán. A tipikus "egyszezonos csodára" leginkább a Blackburn Roversből emlékezhetünk. Ugyanakkor a dél-afrikai csatár a karrierje legnagyobb sikereit az FC Porto csapatával érte el. Többek között mikor 2004-ben Európa trónjára ülhetett fel portugál együttes. 

(Kép: Jamie McDonald/Getty Images)

Roque Junior

Nehéz lenne azt állítani, hogy maradandót alkotott Európában a Milan és a Leverkusen egykori védője. Ugyanakkor a brazil világbajnok hátvédre senkinek sem lehet igazán panasza, maximum a Leeds United szurkolóinak, ugyanis egy évvel a Milan Bajnokok Ligája sikere után Angliába szerződött, de sok sikerélményben nem volt része az Elland Roadon. A Birmingham City elleni hazai bajnokin mutatkozott be a klub színeiben, azonban összesen hét tétmérkőzésen viselte a Leeds mezét.

(Kép: Tony Marshall/EMPICS via Getty Images)

Ryan Bertrand

Roberto Di Matteo 2012-ben a Bayern München elleni fináléban kockáztatott és a kezdőbe jelölte az akkor mindössze 22 éves Bertrandot. Az angol játékos lett az első labdarúgó, aki az európai kupasorozat döntőjében debütált. A történelmi pillanat azonban itt még nem ért véget, mivel a Chelsea története során először elhódította a BL-trófeát. Alighanem Bertrandnak a Southamptonban nem sok hasonló élményben lesz része.

(Kép: Darren Walsh/Chelsea FC via Getty Images)

Alberto Moreno

Jürgen Klopp tavaly már Andy Robertsont favorizálta a spanyol balhátvéddel szemben, akinek az elöző idény végén járt le a szerződése és nem sokkal a madridi BL-győzelem után tovább is állt. Távozni tudni kell.

(Kép: Harriet Lander/Copa/Getty Images)

Jose Bosingwa

Szinte hihetetlen, hogy Bosingwa kétszeres Bajnokok Ligája győztesnek mondhatja magát, miután a Portóval és a Chelsea-vel is csúcsra ért. A portugál hátvéd rengeteget bajlódott sérüléssel, a 2009/2010-es szezonban például csupán 8 mérkőzésen léphetett pályára. Természetesen a 2012-es Bayern elleni BL-fináléban kiváló munkát végzett a védelemben. A londoniak aztán egy évvel később eladták a QPR-nek.

(Kép: Oliver Behrendt/ullstein bild via Getty Images)

Sulley Muntari

A 84-szeres ghánai válogatott játékos hihetetlen szezont produkált a Portsmouth-ban Harry Redknapp irányítása alatt. Annak az idényének köszönhetően egy évvel később, 2008-ban az Interhez szerződött, ahol aztán nyolc trófeát nyert négy év alatt.

(Kép: Mike Egerton – PA Images via Getty Images)

Jesper Blomqvist

Az emlékezetes 1999-es Bajnokok Ligája-döntőn, amikor a Manchester United az utolsó percekben fordított a Bayern München ellen, a Vörös Ördögöknél a kezdő tizenegyben szerepelt a Jesper Blomqvist is. Paul Scholes és Roy Keane eltiltása miatt Sir Alex Fergussonnak kevés variációs lehetősége maradt a középpályán így kaphatott lehetőséget a svéd játékos a fináléban.

Az 1998-99-es idényben Blomqvist a MU-ban huszonöt meccsen szerepelt, egy gólt ért el, és az idény végén bajnoknak, kupagyőztesnek és FA-kupagyőztesnek mondhatta magát. Az utolsó mérkőzéseken azonban már sérülten játszott, és a nyáron meg is kellett műteni. Ezt követően sehogyan sem tudott felépülni, két évet ki kellett hagynia, és már-már a visszavonulás gondolatával foglalkozott. Végül mégis kitartott, októberben végre pályára léphetett a Manchester tartalékjai között, majd a Vörös Ördögök ingyen elengedték az Evertonhoz.

(Kép: Michael Steele/EMPICS via Getty Images)

Ön kit hiányol a listáról?

Forrás: givemesport

Borítókép: Christopher Lee/Getty Images for Adidas