Háromszor a Final Fourban – A legjobb magyar csapatok, 8. rész

 

A legeredményesebb magyar kosárlabdacsapat 2001-ben játszott történelme első Final Fourját. A helyszín a szicíliai messina város volt, ahol a helyiek teljes döbbenetére mintegy 1200 pécsi szurkoló érkezett buszokkal, autókkal, mindennel. A fanatikusok hazai hangulatot teremtettek a csarnokban, de ez sem volt elég a sérültekkel teletüzdelt csapat döntőt játszhassanak. Az elődöntőben ugyanis vereséget szenvedtek a Bourgestól, viszont az elődöntőben 66-58-ra legyőzte a Brnot, és megszerezte a bronzérmet. Az öröm eufórikus volt, a pécsi főtéren háromezer szurkoló ünnepelte a csapatot. 

 

 

Rátgéber László vezetőedző: 

– Sajnálom, hogy csak harmadikok lettünk, de ezzel együtt büszke vagyok a csapatra. Jövőre úgy kell szerepelnünk az Euroligában, hogy final fourt rendezhessünk, és akkor a végső győzelem sem lesz elérhetetlen. 

 

 

2004-ben ismét a döntőbe jutott a Pécs, és ezúttal sikerült megszerezni a rendezési jogot is. A karneválra készülő drukkerhad bánatára azonban csúnya pofonba szaladt bele a csapat, az elődöntőben a francia Valenciennes nem adott esélyt a magyar bajnoknak, jöhetett megint a bronzmérkőzés.

 

 

– Szomorú este volt, tudtuk, hogy a Valenciennes jobb csapat, de bizakodtunk – mondta Rátgéber László, a Mizo-PVSK edzője. – Sőt arra is számítottunk, hogy egy nagy vereségbe futunk bele, sajnos így lett. Fizikálisan leradírozták az együttesemet. Akartunk, hajtottunk, de semmi nem sikerült. Ahhoz nem vagyunk elég jók, hogy elviseljük két fontos ember hiányát, hiszen Anderson nélkül gyengék voltunk center poszton, és szükségünk lett volna Károlyi Andi pontjaira is. A szurkolóink megint csodásan támogattak minket, éppen ezért kutya kötelességünk megnyerni a bronzmeccset.

 

 

– Nehéz a Pécset idegenben legyőzni, nekünk sikerült a bravúr, köszönhetően a jó védekezésünknek – értékelt a franciák edzője, Laurent Buffard. – Persze könnyebbséget jelentett, hogy ellenfelünknél nem játszott Károlyi, a közönség viszont ismét szenzációs volt. Hiába szereztünk jelentős előnyt, ellenfelünk nem adta fel, így végig figyelnünk kellett. Négy éve másodikok lettünk, három éve nyertünk, tavaly ismét a második helyen végeztünk, idén pedig nem lehet más célunk, mint újra nyerni.

 

Bronzmérkőzés, a változatosság kedvéért a cseh Brno ellen. Megint sikerült, ezúttal 69-65-ös pécsi győzelem született. Az elődöntő miatt még csalódott szurkolók ismét önkívületben ünnepelték kedvenceiket.

 

 

A következő évben ismét végrehajtja a bravúrt a hölgykoszorú, de a Szamarában megrendezett négyes döntőben ezúttal a bronzérem sem jött össze, az elődöntőben az érthetetlenül megíjedve játszó Pécs tíz ponttal kapott ki a bosszúszomjas cseh Brno-tól.

 

Csalódott vagyok, mert csapatunk fele használhatatlan volt. Pedánsan, de extrateljesítmény nélkül játszottunk. Megpróbálunk harcolni a harmadik helyért – mondta Rátgéber László, a pécsiek mestere a lefújást követõen.

 

 

A bronzmérkőzésen hiába vezetett többször is nagy különbséggel a Pécs, a litván  Lietuvos Telekomas fordítani tudott, elúszott az érem. Rátgéber László vezetõedzõ így nyilatkozott a meccs után: 

 

"Nehéz bármit is mondanom, hiszen Vilipic, Branzova vagy Károlyi ma szabadnapot vett ki, így csak a példamutatóan küzdõ Fegyvernekyre, illetve Iványira, Dapóra és Béresre számíthattam. A többiek gyáván elbújtak. Dühös és csalódott vagyok, viszont most kell a legjobban szeretnem ezt a csapatot, mert amikor év közben nyertünk, mindig csak bíráltam a lányokat."

 

A három Final Four hiába záródott pécsi aranyérem nélkül, a baranyai hölgyek így is a sportág addigi legnagyobb magyar sikereit érték el. Pécsett jelenleg reménykednek abban, hogy visszatérnek az egykori szép napok.