Három dolog, amit sürgősen meg kell oldania a Unitednek
A Vörös Ördögök szerencsésnek mondhatják magukat, hogy egy ponttal távoztak a London Stadiumból.
Bár sokan úgy gondolták, a Fulham elleni bajnoki lesz az igazi értékmérő Michael Carrick „feltámadó” Manchester Unitedje számára, a csapat fejlődését végül Nuno Espírito Santo West Hamje tette leginkább próbára. A Manchester United négy győzelemmel a háta mögött érkezett a kedd esti összecsapásra, ám a London Stadium az elmúlt években finoman szólva sem volt a kedvenc vadászterületük.
Úgy tűnt, az East Enden ismét elbuknak: Tomáš Souček második félidő elején szerzett gólja után a West Ham kézben tartotta a meccset, egészen addig, amíg Benjamin Šeško a hajrában egy finom mozdulattal egyenlített. Bár Carrick csapata egy szívós és egyre magabiztosabb ellenféllel találta szembe magát, az 1–1-es döntetlen rávilágított azokra a hibákra, amelyek már a korábbi érákat is megmérgezték.
Íme három tanulság, amit a Manchester Unitednek le kell vonnia.
1. Šeško profilja aranyat ér a „betonvédelmek” ellen
Mivel a sűrű menetrend egyelőre nem okoz gondot, Carrick nem változtatott a támadósorán Patrick Dorgu sérülése óta. Ugyanazt a négyest küldte pályára, bár a szerepkörök finomodtak: Bryan Mbeumo inkább a bal szélre húzódott, míg Bruno Fernandes szabadon kóborolt a pályán.
A United eddig a gyors, középső kombinációkkal tudta felőrölni ellenfeleit, de a West Ham nem hagyott területet a vonalak között. Nuno szűk 4-5-1-es védekezése megfojtotta a United játékát, Fernandest pedig mélyebbre és szélre kényszerítette. A mélységi beindulások hiánya miatt a hazai védelem és középpálya stabil maradt, a klasszikus center hiánya miatt pedig a beadások teljesen hatástalanok voltak.
Minden megváltozott azonban, amikor Šeško beállt. A szlovén csatár érkezésével a United stílust tudott váltani: Mbeumo kiment a jobb szélre, és végre lett egy tiszta támadási irányuk. Két perccel a vége előtt Mbeumo befelé cselezett, és a kapu elé ívelt, Šeško pedig megelőzte Axel Disasit, és egy érintésből a hálóba vágta a labdát.
A fiatal csatár a legutóbbi öt meccsén már négyszer volt eredményes, és látszik: az ilyen zárt védelmek ellen az ő fizikai jelenléte elengedhetetlen.
Finding his feet in front of goal ⚽️🇸🇮 pic.twitter.com/LVa37Rlja6
— Manchester United (@ManUtd) February 11, 2026
2. Luke Shaw már nem az a szélsővédő, akire Carricknek szüksége van
Dorgu kiesése óta a Unitednek nincs klasszikus baloldali támadója, Mbeumo és Matheus Cunha is inkább befelé húzódik. Emiatt a balhátvédre, Luke Shaw-ra hárult a feladat, hogy biztosítsa a pálya szélességét és felfusson a támadásokkal.
Azonban be kell látni: a rutinos védő már nem az a játékos, aki régen volt. Bár Shaw idén kiegyensúlyozottan teljesített, a koncentrációs hibák nem tűntek el – Souček gólja előtt is őt terhelte a felelősség. Fizikailag már nem bírja úgy az alapvonalig tartó sprinteket, mint fénykorában; Amorim alatt Centerbackként is játszott, a korábbi sérülései pedig kikezdték a dinamikáját.
Kedd este négy beadásából csak egy talált embert, és láthatóan nem érezte jól magát, amikor egy az egyben kellett volna megvernie a védőjét. A Unitednek égetően szüksége van egy megbízhatóbb opcióra a bal szélen, ha az ellenfél ennyire tömörül középen.
🚨🚨| BREAKING: Luke Shaw wins the Player of the Match vs West Ham. 🎖️🔥 pic.twitter.com/ygJ4d6EOIx
— centredevils. (@centredevils) February 10, 2026
3. A letámadás intenzitása még mindig ingadozik
Carrick regnálása alatt a labda nélküli fegyelem volt a United legfőbb erénye. Nem csináltak semmi extrát, csak nagy energiával és pontos végrehajtással sikerült megfojtaniuk például a Man Cityt vagy az Arsenalt.
Azonban a Fulham elleni győzelem során már látszottak repedések, a West Ham ellen pedig – különösen az első félidőben – komoly gondok voltak.
Nuno csapata általában nem hátulról építkezik, de most megérezték a United gyenge pontját. Bár a vendégek sokszor jól helyezkedtek a letámadáshoz, a kulcspillanatokban hiányzott az agresszió. Különösen Fernandes és Kobbie Mainoo volt hanyag: engedték, hogy az ellenfelek egyszerűen elfussanak mellettük. Mainoo elaludt a gólnál, de ő és Fernandes is felelős volt azért, hogy az első félidőben a West Ham túlságosan könnyen jött ki a nyomás alól.
Michael Carrick has still never lost a game as Man United manager:
Win vs Arsenal ✅
Win vs Villarreal ✅
Draw vs Chelsea 🤝
Win vs Man City ✅
Win vs Arsenal (again) ✅
Win vs Fulham ✅
Win vs Tottenham ✅
Draw vs West Ham 🤝 pic.twitter.com/lt2sHSPl8z— Football on TNT Sports (@footballontnt) February 11, 2026
Bár a statisztika (megnyert párharcok száma) kiegyenlített volt, Carrick a videózásnál látni fogja, hogy a jól felépített letámadási rendszere az egyéni rövidzárlatokon bukott el.