Gyász: hat éve nincs köztünk Öcsi bácsi

A legendás Öcsi bácsi 1927. április 1-jén született, s bár hivatalos okmányai április 2-át jelölték meg születésnapjaként, később hitelt érdemlően bebizonyosodott, hogy szülei adtak meg mindenhol egy nappal későbbi dátumot világrajövetele időpontjaként.

A Száguldó Őrnagy a Budapesti Honvéd tagjaként érte el első sikereit, összesen öt bajnoki címet ünnepelhetett a csapattal, és az 1947-48-as, az 1949-50-es, 1950 őszi és az 1953-as bajnoki idényben is gólkirály lett. Már fiatalon a válogatott meghatározó futballistája lett, a nemzeti csapatban is ontotta a gólokat, az Évszázad Mérkőzésén, a Wembley-ben megrendezett, 6:3-as magyar sikert hozó összecsapáson kétszer talált be, majd a "visszavágón", a budapesti 7:1 alkalmával is két gólt lőtt.

Akárcsak az akkori magyar válogatott, az Aranycsapat, ő is megkoronázhatta volna teljesítményét az 1954-es svájci világbajnokságon. Igaz, a magyar együttes nagyszerű játékkal a döntőig jutott, de a fináléban a sérült Puskással felálló Aranycsapat 3:2-es vereséget szenvedett az NSZK-tól (természetesen a 10-es számmal játszó csatár szerezte az első magyar gólt…).

Az 1956-os magyarországi forradalom után egy ausztriai és olaszországi kitérőt követően 1958-ban, 31 esztendősen mutatkozott be a Real Madridban. Már az 1959-60-as szezonban gólkirály lett – összesen négyszer volt a spanyol bajnokság első számú góllövője. Hat bajnoki címet szerzett a fővárosi csapattal, de ami még ennél is fontosabb, az új dimenzióba lépő európai futball egyik első sztárja lett. A Bajnokcsapatok Európa Kupáját, a BEK-et 1956-ban írta ki az UEFA, és a spanyol csapat az első öt évben meg is nyerte a trófeát. 1960-ban a magyar csatár a BEK- és BL-döntők történetének megdönthetetlennek látszó rekordját fölállítva az Eintracht Frankfurt ellen négy gólt varázsolt a német bajnok hálójába (a Madrid végül 7:3-ra nyert Glasgowban…) Ebben az idényben, és két évvel később is Puskás lett a torna gólkirálya. A mintegy húszesztendős karrierje során Öcsi bácsi egészen kivételes teljesítményt produkált: 533 magyar és spanyol bajnoki mérkőzésen 511 gólt lőtt, s a válogatottban nyújtott teljesítménye is kiemelkedő, hiszen összesen 89 magyar és spanyol mérkőzésen 85 gólt szerzett.

Visszavonulása után edzőként dolgozott Chilében, Paraguayban, Egyiptomban, Görögországban, Szaúd-Arábiában, Kanadában, Ausztriában, Spanyolországban és itthon is. Legnagyobb sikereit Görögországban aratta, kétszer is bajnoki címet ünnepelhetett, és 1971-ben a jobbára amatőrökből álló Panathinaikosszal egészen a BEK-döntőjéig menetelt. Hazatérése után 1993-ban rövid időre a magyar válogatott irányítását is átvehette.

Puskás Ferenc hosszú betegség után 2006. november 17-én hunyt el.