Gyász: elhunyt ma reggel a remek kosárlabdaedző

A Békésen született szakember Budapesten, utánpótlás vonalon kezdett edzősködni, dolgozott a Csőszerelő, a XI. kerületi sportiskola (XISI), a Ganz Mávag és a Honvéd csapatainál. Az élvonalban több együttest is vezetett, dolgozott Oroszlányban, Székesfehérvárott és Sopronban több csapatnál. Az Ászoknál, a Postás lányainál és életének utolsó évtizedében a SMAFC gárdájánál.

Egy igazi régi vágású, kemény kezű edzőt gyászol most a magyar kosaras társadalom. Egy vérbeli egyéniséget, tele sok humorral, derűvel, aki szerette a sikert, s imádta azt ünnepelni. A soproni közönség nemegyszer dobálta a magasba, s vitte ki a vállán a Sportcentrumból.

Imre bácsi, vagy ahogy a fiatalabbak nevezték, az Öreg kifogyhatatlan volt a sztorikból, anekdotákból, tele volt jókedvvel. És bár ez kintről nem mindig tűnt így, a lelke mélyén szerette a játékosait. Őt pedig az ellenfelek tisztelték, szaktudását elismerték Szombathelytől Szegedig, Pécstől Nyíregyházáig.

A kórral vívott hosszú küzdelméből nemrég még úgy tűnt – mint edzőként oly sokszor -, vesztett helyzetből tud fordítani. Amikor jól érezte magát, még a betegségéből is viccet csinált, ám ebben sajnos végül alulmaradt.

A halála előtti napokban – bár a kispadon a stafétabotot átadta fiatal kollégáinak, Barlai Tamásnak és Horváth Józsefnek – még a Krasznai-kupán ott ült a SMAFC kispadjának végén, és figyelte fiait – áll a kezdo5.hu cikkében.