Magyar foci

Gyász: elhunyt az Aranycsapat legendája, Grosics Gyula

Grosics Gyula Dorogon kezdte pályafutását, majd a MATEOSZ, Bp. Honvéd és a Tatabánya csapataiban szerepelt. A magyar válogatott kapuját 86 alkalommal őrizte, 1954-ben világbajnoki ezüstérmet nyert, 1952-ben Helsinkiben pedig olimpia bajnoki címet szerzett.

Grosics Gyulát az elmúlt években többször kórházban ápolták, bevallása szerint három szívinfarktus érte, az egyiknél, amikor elesett, eltört a bordája, majd többször kilyukadt a tüdeje. Családja csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy a szokásos kontrollvizsgálatot követően ismét kórházban ápolják.

A legendás Aranycsapatból – amely 1953-ban Londonban 6-3-ra verte Angliát – már csak Buzánszky Jenő él, a vele együtt 2011-ben a Nemzet Sportolói közé választott Grosicsot megelőzően Puskás Ferenc 2006-ban távozott az élők sorából.

LABDARÚGÁS
GROSICS GYULA PORTRÉJA

Született: 1926. február 4., Dorog
Sportága: labdarúgás
Posztja: kapus
Válogatottság: 86 – 3 vb-n szerepelt
Klubjai játékosként: Dorogi AC (1943-47), MATEOSZ (1947-50), Bp. Honvéd (1950-54), Tatabánya (1956-62) – 390 bajnoki mérkőzésen szerepelt)
Klubjai edzőként: Salgótarján, Tatabánya, KSI, Kuvait

Legjelentősebb eredményei játékosként:
A válogatottal:

– olimpiai bajnok (1952, Helsinki)
– világbajnoki ezüstérmes (1954, Svájc)
– Európa-kupa győztes (1953)

A Budapesti Honvéddal:
– háromszoros magyar bajnok

Kitüntetései:
– Halhatatlanok Klubjának tagja (1994)
– MOB Olimpiai Érdemérem (1995)
– Az évszázad legjobb magyar kapusa (1998)
– Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje (1993)
– Dorog díszpolgára (2001)
– A Nemzet Sportolója (2011)
– Csík Ferenc-díj (2013)