Fradi-Újpest: Balhé és műbalhé, ami a politikával kezdődött – Minden héten háború, 5. rész

A két csapat közti hagyományos rivalizálás kezdetben vidék-Budapest versengés volt: Újpest csapatának megalapítása után is sokáig különálló kisváros volt vegyes magyar-német-zsidó lakossággal és csak 1950-ben lett Budapest része. A Ferencváros háttere kezdetben a katolikus német kispolgárság volt. A kisvárosi csapat évtizedekig nem is számított a Ferencváros igazi ellenfelének: az 1920-as évekig a Ferencváros-MTK számított az igazi nagy rangadónak.

Az 1950-es évekre a rivalizálás átalakult: a Fradi „ellenzéki” csapat lett, az Újpest pedig a Belügyminisztérium gárdája. Az ellenzékiséget természetesen nem mai fogalmainkkal kell értelmezni, hiszen ellentmondást a kommunista rezsim nem tűrt. A futball erősebb állami kontroll alá vonása után a csapatokat átnevezték és csak kettő – a Vasas és az Újpest – tarthatta meg eredeti színeit. A betagolást nem úszhatta meg a Ferencváros sem, bár Jaross Andor miatt, akit a Ferencváros elnöke volt és 1944 májusában belügyminiszter, a csapatra a fasizmus árnyéka vetült és ezért igazán nagy presztízsű állami felügyelő szervet nem kaphatott. Az Élelmezési Dolgozók Országos Szövetsége csapataként folytatta, ÉDOSZ SE néven. (Az Újpest ekkor kapta a rendszerváltozáskor levetett Dózsa nevet, amelyen a fradisták máig csúfolják. Elnöke Gerő Ernő volt.)

A rivalizálás más háttérrel, de megmaradt a kommunista rezsim összeomlása után is, holott ekkor mindkét szurkolótábor kemény magja jobboldali radikális lett. Az Újpest szurkolótábora esetében a lakóhelyi indíttatás erősebb, mint a Fradinál, amelynek jelentős szurkolótábora van vidéken is.

A legutóbbi hét bajnoki mérkőzés közül ötöt az Újpest nyert. 2010. szeptember 11-én a Ferencváros elleni eddigi legnagyobb gólarányú győzelmüket szerezték a lilák: az újpesti stadionban játszott mérkőzés 6–0-al zárult. A Fradi bajnoki mérkőzésen, a Ligakupát nem számítva, hét éve és négy hónapja volt nyeretlen az Újpest ellen a két csapat áprilisi összecsapásáig. A legutóbbi rangadóra 2011. október 22-én került sor az Albert Flórián Stadionban. Ez volt a két klub 209. bajnoki összecsapása, a mérkőzést a Ferencváros nyerte 3–0-ra.

A két csapat 256 elsővonalas bajnoki és egyéb mérkőzést játszott egymás ellen. Az első összecsapást 1905. február 19-én a Ferencváros nyerte 2–0-ra – ekkor még a Soroksári úton – és az ezután következő 21 mérkőzés mind a zöld-fehérek győzelmével zárult. Az Újpest először 1917. június 14-én győzte le a Fradit, 4–1-re. Az első Üllői úti találkozó az Újpesttel 1911. április 30-án 7–1-es Ferencváros-diadalt hozott. A Megyeri úton először 1922. szeptember 17-én találkozott a két csapat, a hazai Újpest nyert 2–1-re. A két csapat közti bajnoki összecsapásokat 1954 és 1987 között jellemzően a Népstadionban rendezték, kettős rangadók keretében.

A csapatok bajnoki mérkőzései közül 94-et nyert a Fradi, 59-et az Újpest és 56 mérkőzésük zárult döntetlennel. A gólarány pedig 400–298, a Ferencváros javára. Valamennyi találkozót tekintve a legnagyobb gólarányú győzelmet a Ferencváros aratta, amikor 1933. május 25-én 11–1-re nyerte a Magyar Kupa Hungária körúton rendezett döntőjét az Újpest ellen.

Kétségtelen, hogy a Fradi-Újpest összecsapás nem számít teljesen biztonságos programnak, de az utóbbi években az indulat a lelátókra korlátozódik, és ott is csak verbális formában mutatkozik meg. Példátlan az a médiafelhajtás, ami ezt a rangadót övezi, sajnos a negatív irányt kihangsúlyozva. Az 1997-es balhé óta gyakorlatilag nem volt komoly összecsapás a két tábor között, viszont a kereskedelmi tévék jóvoltából minden évben megnézhetjük a sok évvel ezelőtt készített képsorokat, mintegy mesterségesen generálva a közhangulatot.

 
A rendőrség sem áll a helyzet magaslatán, persze érhető a készültség, hiszen korántsem szeretnénk ártatlan báránykáknak beállítani a lilákat és a zöld-fehéreket. Viszont nem biztos, hogy jó az, ha az egyre kevesebb számban kilátogató szurkolók azzal szembesülnek a stadionnál, hogy ötvenezer kutyás rendőr áll a vízágyúk mellett, közben lezárva a háromnegyed várost, mintha legalábbis háborúra készülnének. Az indulat indulatot szül, teljesen feleslegesen idegesítik az amúgy is felfokozott hangulatban lévő tömeget.

Nyilván nem szép látvány a tévében, amikor a ferencvárosi szurkolók 5-0-ás lila vezetésnél megpróbálják a 2001 előtti állapotára redukálni a Szusza Ferenc stadiont, ahogy az sem, hogy az újpestiek minden mozgatható tárgyat bedobálnak az Albert stadion játékterére. De ezek az esetek lassan megszűnőben vannak, attól még, hogy a zöld-fehér hívek ingerlik a stadionból később kijövő Újpest-szurkolókat, talán nem kellene lovasrohamot vezényelni. A pirotechnikai eszközök betiltásáról nem is szólva, ezek az eszközök a nyugati (déli) futballkultúrákban teljesen megengedettek, sőt, kötelezőek. Kivéve persze az angol pályákat, ahol a nézők vigyázzban ülve nézik a meccset, de ez már egy másik cikk témája lehetne.

Megismételjük, távol álljon tőlünk, hogy bármilyen erőszakos cselekményt védelmezzünk, de hahó, ez még mindig csak egy focimeccs, kár polgárháborús állapotokat generálni belőle.

                                                                                                                              Forrás: wikipedia