Fradi-aranyszavak: A KEK-győzelem mindent feledtetett – nyilatkozatok
Elek Gábor, az FTC vezetőedzője:
– Az első félidőben mindkét csapat nagyon ideges volt, és a kapusteljesítmények voltak kiemelkedőek. A második játékrészben kockáztatnia kellett a riválisnak, s a kettős emberfogásból sokkal jobban jöttünk ki, ekkor dőlt el a párharc sorsa. Nagyon szimpatikus csapatot ismertünk meg az Alicantéban, reméljük, a későbbiekben is találkozunk velük, mert nagyon jól éreztük magunkat itt.
Alejandro Rico Tudela, a Mar Alicante vezetőedzője:
– Akkor lett volna komoly esélyünk, ha az első félidőben kétgólos vezetést szerzünk. A Ferencváros összetettebb csapat, hiába lépünk ki Zácsikra vagy Szucsánszkira, akkor is ott van Kovacsicz vagy Tomori, s ezt rendkívül nehéz megoldani védekezésben.
Pastrovics Mónika, az FTC kapusa:
– Nagyon nehéz volt felkészülni a spanyolok támadójátékára, és különösen Ortunóra, aki ma is elemében volt, de az agresszívabb védekezésünkkel azért sokkal jobban sikerült kontrollálni őt, mint egy hete. Nekem is könnyebb dolgom volt így a kapuban. Nagyon büszke vagyok a csapatra, mert úgy érzem, nem forgott veszélyben a kupagyőzelmünk.
Tomori Zsuzsanna, az FTC átlövője:
– Rettenetesen elfáradtam, de extázisban játszottam. Nagyon örültem, amikor sorra dobtam a gólokat, s ezzel nemcsak magamat, hanem a csapatot is átlendítettem a holtponton.
Szucsánszki Zita, az FTC irányítója és csapatkapitánya:
– Az elején akadozott a játékunk, rettenetesen zavart minket a nagy páratartalom. Külön öröm, hogy mindenki hozzá tudott tenni a sikerhez, de külön dicséret illeti Tomori Zsuzsit, ő hatalmasat játszott. A végén ugyan sokat hibáztunk, de akkor már tudtuk, hogy megvan az aranyérem. A KEK-győzelem bearanyozta a szezonunkat még akkor is, ha a bajnokságban nem sikerült döntőbe jutnunk.
Pádár Ildikó, az FTC korábbi kiváló beállósa:
– Fantasztikus érzés ez a diadal. Nekünk sajnos nem sikerült 1994-ben, de ez a csapat Elek Gáborral és a vezetéssel együtt nagyon megérdemelte a sikert. Le a kalappal minden játékos előtt, szívvel-lélekkel küzdötték végig az egész szezont. Ezen a meccsen pedig mondhatom, hogy a második félidőben simán kerekedtek felül a spanyol riválison. Külön ki kell emelni a szurkolókat, akik az egész évben a csapat mellett álltak, a mostani meccsre is majdnem 300-an utaztak el Alicantéba, ez mindent elmond a közönségről.
Isabel Ortuno, a Mar Alicante játékosa, a mezőny legeredményesebbje:
– Most még szomorúak és csalódottak vagyunk, de délutánra felváltja ezt a büszkeség, hogy európai kupadöntőt játszottunk. A párharc az első meccsen ment el, mert ott túl nagy hátrányba kerültünk.
MTI
