„Fontos, hogy a UFC egy olyan bunyóst lásson benned, akit sokan meg akarnak nézni”
Kertész Máté jelenleg az Oktagon MMA szervezetben harcol, de korábban harcolt már a Bellator Budapesti gáláján is. Legutóbbi mérkőzésén magabiztos győzelmet aratott Christian Jungwirth ellen. A magyar harcos most a Sport365 stábjának kérdéseire válaszolt.
Fotó: KertészMáté/Facebook
– Mikor ragadott magával téged a küzdősport és miért?
– 17 éves koromban választottam ezt a sportágat, addig kipróbáltam rengeteg mindent, fociztam, kosárlabdáztam, kajakoztam. Ezután váltani akartam, valamilyen egyéni sportban szerettem volna megméretni magam és végül az ökölvívással kezdtem a küzdősport pályafutásomat.
– Rengeteg harcművészetben kipróbáltad magad, mik az erősségeid, és mik azok, amiken szerinted még javítanod kellene?
– Abszolút mindenben van még hova fejlődnöm, de azt tartom nagy erősségemnek, hogy mindegyik küzdősportra ugyanannyi hangsúlyt fektetek edzések terén, legyen az jitsu, birkózás vagy állóharc. Nagyon szeretem ezeket, és azt érzem, hogy szép stabilan tudok mindegyikben folyamatosan fejlődni.
– Bacskai Balázzsal is edzettél, hogy jött ez a kapcsolat?
– Balázzsal sparringolni szoktam, amikor valamelyikünk készül egy mérkőzésre. Nyilván csak bokszolunk, de azért azt tudjuk, hogy itthon jelenleg ő az egyik legerősebb bunyós, tehát nagyon sokat lehet tanulni tőle. Engem meg egy nagyon jó, kemény sparring partnernek tart, tehát ez neki is mindig segítség.
„Mindig felkészülten érkezett hozzánk, jó volt az állóképessége, technikai repertoárja és ütőerőben sem volt hiánya. Nagyon jó sparringokat szoktunk együtt csinálni, akár 8-10 menetet. Többször találkoztunk már edzésen, mindig próbáljuk egymást segíteni a felkészüléseinkben. Igazi kis nyílt sisakos küzdő, megy előre, üt-vág, egy jó stabil bunyósnak mondanám. Nagyon szeretek vele edzeni, mert egy jó küzdőpartner, szabályosan jókat tudtunk egymás ellen harcolni, bírta a hosszú meneteket és azért oda kellett rá figyelni, hiszen erős, képzett harcosról van szó. Nekem egy nagyon jó partner, és bízok benne, hogy én is tudtam neki segíteni a felkészüléseink során.”
„Nagyon nehéz itthon jó edzőpartnert találni, hiszen ha van is rá ember, nem biztos, hogy abban a stílusban bunyózik, mint a következő ellenfeled. Nagyon sokszor előfordul, hogy nincs is normális partner, vagy a kondiban nincs ott vagy technikai tudásban. Nem egyszerű ideális edzőpartnert találni, ebből a szempontból mi meg vagyunk lőve magyarok” – mondta Bacskai Balázs, a WBO nagyváltósúlyú interkontinentális bajnoka.
Fotó: BacskaiBalázs/Facebook
– Kik segítik a felkészülésed?
– Jelenleg akikkel szoktam készülni, az a brazil jitsuban Szabó Gyula és Carlson Gracie magyar csapata, birkózni a Vasasban szoktam, plusz még egy-két szabad vagy kötöttfogású birkózóval edzek, mint például Juhász Balázzsal vagy Nagy Petivel. Állóbunyóban Bereczki Dominikékkal és Kiss Balázzsal szoktam sparringolni, ha MMA-ról van szó, akkor Sényi László és Etelaky Lajos azok, akik itthon szóba szoktak jönni.
Egy héten tíz-tizenötször edzem, és ezek általában összeszedve négy vagy hat edzőteremben zajlanak.
– Első profi mérkőzésed 2014 májusában volt, ahol egyhangú pontozással nyertél László Máté ellen. Hogyan emlékszel vissza a kezdetekre?
– Az első MMA-s mérkőzések számomra nagyon ilyen kis amatőr emlékek. Emlékszem, abszolút gyerek fejjel mentem a ringbe, akkor még nincs úgy benned az, hogy téged itt úgy meg is üthetnek, vagy bármi történhet. Amikor így visszanézve látok egy-két videót régi önmagamról, akkor mindig észreveszem, hogy mennyi amatőr hibát vétettem, de nagyon vicces így visszaemlékezni ezekre. Furcsa, akkoriban nem volt bennem egy pillanatig sem félelem.
Fotó: KertészMáté/Facebook
– Szoktál izgulni a mérkőzéseid előtt, vannak valamilyen babonáid?
– Babonáim talán annyira nincsenek, inkább azt mondanám, hogy régen nem volt bennem izgalom a meccsek előtt, de mostanában már felfedezem magamon. Ez nem amiatt van, hogy mi fog történni a ketrecben, hanem az az oka, hogy egyre fontosabbak ezek a mérkőzések és sokat jelentenek. Ilyen gondolatok kavarognak bennem, hogy „hú, ezt a mérkőzést most nagyon be akarom húzni”, mert utána ki szeretnék hívni valakit, de ahhoz előtte le kell győznöm az aktuális ellenfelem. Ezek, ha kicsit túlgondolja az ember a meccs előtt, elviszik egy olyan irányba, hogy elkezd izgulni, de próbálok azon dolgozni, hogy ott az adott pillanatra fókuszáljak csak és a mérkőzésre, az eredmény pedig úgyis jön majd magától.
– A Bellatorban is bemutatkozhattál, ahol szintén nyerni tudtál Szombat Patrick ellen. Miért nem lett ennek folytatása?
– A Bellator eljött Magyarországra és itthon viszonylag népszerű bunyósokat kerestek, így kaptam én is egy lehetőséget. De ahhoz, hogy a Bellatorhoz elvigyenek, egy kicsit jobb mérleg kell vagy kapcsolat. Akkoriban még nem volt olyan a mérlegem, ami egy magabiztos, tapasztalt, rutinos bunyósra utalt volna.
– Korán jött ez a lehetőség? Mostani fejjel jobban ki tudnád használni?
– A lehetőséget ugyanúgy használnám ki, mint akkor is, hiszen nyertem TKO-val. Ha most nyernék a Bellatorban, akkor már több mint tíz mérkőzéssel rendelkeznék, és ezen a szinten ez nagyon számítani tud. Fontos, hogy minél tapasztaltabb legyen az ember.
– Oktagon MMA. Megtaláltad a helyed?
– Igen, most az Oktagonban nagyon jól érzem magam, és a szervezet egyre színvonalasabb. A 77 kg-os súlycsoportban vagyok, és viszonylag erős bunyósokat hoztak az elmúlt időkben. Van olyan, aki több mint harminc meccsel rendelkezik, volt UFC-ben is. Ki lehet jelenteni, hogy egyre tapasztaltabb bunyósok alkotják itt is a mezőnyt.
Máté beugrós harcosként kapott lehetőséget az Oktagon MMA-ban 2018. május 26-án Lukas Pajtina ellen. A mérkőzést az első menetben megnyerte.
Fotó: KertészMáté/Facebook
– Szlovákiában imádnak téged. Mekkora megbecsülést kapsz ott?
– Kint Szlovákiában és Csehországban nagyon nagy visszhangja van az egész sportágnak és az Oktagon MMA-nak, ott rengetegen követik és nézik. Sokak szerint nagyon szerethető és nézhető a stílusom. A vesztes mérkőzéseimre is mindig kiegyenlített, szoros csata volt jellemző, kiütni nem tudtak, csak pontozással kaptam ki. A győztes meccseim pedig általában kiütéssel értek véget.
– Egészen a címmérkőzésig is eljutottál már: A váltósúlyú bajnoki övet David Kozma ellen tavaly októberben nem sikerült megszerezned. Mit tanultál ebből a kudarcból, és hogyan tudtad magad összeszedni?
– Sok apró hibát vétettem, az volt életem első 5×5 perces címmérkőzésem, ez rengeteg idő bent a ketrecben. Nagyon sokat tud fejlődni ilyenkor mentálisan az ember. Elemzés közben rengeteg tanulságot tudsz levonni, mik voltak a felesleges mozdulatok, mik azok, amiket edzéseken még többet kell gyakorolnod, de talán az a legfontosabb, hogy egy csomó saját magad által felépített gátat le tudsz rombolni.
Rengeteg bunyós, látva az ellenfeleit övező rivaldafényt, hajlamos arra, hogy egy más képet alakítson ki magában a riválisairól. Ott van például a David Kozma elleni mérkőzés, úgy tudom, jelenleg az európai profi ranglista második vagy harmadik helyezettje. Ennek ellenére ötből két menetet biztosan én nyertem, de sokak szerint hármat is . Azonban egy bajnokot egyértelműen meg kell verni, ha el akarod tőle venni az övet.
Máté váltósúlyban hozta a súlyát, 77.2 kg-val mérlegelt, viszont egy új ellenfélre kellett felkészülnie, Christian Jungwirth-ra, aki sokkal keményebbnek tűnt, mint az eredeti ellenfele, Bruno Carvalho.
– Bruno Carvalhóra készültél, azonban Christian Jungwirth lett végül az ellenfeled. Ilyenkor mi zajlik le benned? Nem számít az ellenfél, csak a cél?
– Ez nagyon zavaró tud lenni, de főleg a mostani járvány helyzet miatt muszáj ehhez hozzászokni. Elég sok tényezétől függ itt minden, sérülés, covid, súly vagy bármi közbe jöhet. Egy bizonyos szinten azonban már muszáj alkalmazkodni, tudni kell fejben váltani. Természetesen vannak határok, nem mondhatja azt az ember, hogy ha például kiesik Bruno, jöjjön a helyére Kamaru Usman. Ilyenkor mindig megkérdezem, kik a szóba jöhető opciók, a listán pedig lesz egy-két olyan sportoló, aki megfelelhet. Muszáj közülük választani, különben eltelhetnek hónapok, évek úgy, hogy nem fogsz küzdeni.
– Christian Jungwirth sokkal keményebbnek tűnt, mint az eredeti ellenfeled, ennek ellenére sikerült a győzelem. Hogyan értékeled a találkozót?
– Megnéztem én is az ellenfelem, tudtam, hogy a mérlege jobb, mint Bruno Carvalhónak. Tisztában voltam azzal, hogy fizikálisan és mentálisan keményebb lesz, mint a portugál srác, azonban felmértem azt is, hogy állóharcban nem olyan technikás. Igazából emiatt vállaltam el őt, úgy gondoltam, a technikai hátrányát brutális keménységgel fogja kompenzálni, így összességében nem fogok rosszabb harcos ellen vívni.
– Na és jön a 10 milliós kérdés, hogyan tovább? Mik a céljaid?
– Még ebben az évben szeretnék annyit meccselni, amennyit csak tudok. Március 27-én lesz a következő gála, nagyon remélem, hogy oda is kapok majd ellenfelet. Ha minden jól megy, azt követően még kétszer szívesen harcolnék idén. Próbálok minél több győzelmet szerezni, és remélem, összejön egy címmérkőzés is. Reményeim szerint el fogok odáig jutni, hogy jóval tíz feletti meccsszámmal rendelkezzek, sok győzelemmel. Ekkor már megcélozhatom a UFC-t vagy más top szervezetet. Fontos, hogy a UFC egy olyan bunyóst lásson benned, akit sokan meg akarnak nézni. Amennyiben lesz egy jó mérlegem és mögöttem fog állni Magyarország, Csehország és Szlovákia, az már egy viszonylag jó belépő lehet.
Fotó: KertészMáté/Facebook
Borítókép:KertészMáté/Facebook