Ez Mourinho: 13 év, 20 trófea, 23 egyéni díj – portré

A fontos nap alkalmából portréban mutatjuk José Mourinho munkásságát és eredményeit az elmúlt 13 esztendőből.

José Mourinho 1963. január 26-án látta meg a napvilágot a portugáliai Setúbal városában. Röviden összefoglalva: Mourinho a világ egyik legkibírhatatlanabb és legeredményesebb edzője egyben. Négyszer nyert egymás után bajnoki címet az FC Porto-val és Chelsea-vel (2-2), továbbá a Porto-val (2004-ben) és az Internazionaléval (2010-ben) Bajnokok Ligája és UEFA-kupát is nyert. Háromszor (2004-ben, 2005-ben és 2010-ben) választotta meg az IFFHS a világ legjobb edzőjének.

Bajnoki címre esélyes csapatot hagyott el

A fiatal José Mourinho futballista szeretett volna lenni, de nem volt kiemelkedő tehetség, így 18 éves korában már az apjának segédkezett a meccsek elemzésével. Portugáliában először Sir Bobby Robson mellett dolgozhatott másodedzőként. Robson-mester Spanyolországba is magával vitte Mourinhót, aki Robson távozása után is maradt a katalán együttesnél. Így lett Louis van Gaal segítője, akitől nagyon sokat tanult két év alatt. Mourinho a barcelonai évek után kisebb csapatnál szeretett volna kezdeni, de a Benfica lecsapott az fiatal trénerre, aki 37 évesen mutatkozott be a portugál-bajnokságban, 2000. szeptember 24-én (pontosan 13 évvel ezelőtt).

A Benfica a bajnoki címért harcolt abban az évben, de a vezetők több kulcsjátékost is eladtak, így Mourinho távozott a lisszaboni csapattól. A 2001/02-es szezonra az UD Leiria menedzsereként bravúrt hajtott végre: a kiesőjelölt csapattal januárban már a 3. helyen állt a Liga Sagres-ban. Az ország másik legjobb csapatának vezetői pedig felfigyeltek a már, akkor keménykezű mesterre. Mourinhót szerződtette az FC Porto, ahol világraszóló sikereket ért el.

Két szezon alatt hat trófea a Portóval

José Mourinho a 2002-es év elején érkezett a Portóhoz, amely csapat akkoriban mély válságban volt. Maximális célkitűzés volt a számára, hogy a csapatot az UEFA-kupát érő helyekre vezesse, és ezt Mourinho meg is tette. Nyáron olyan új, portugál játékosokat szerződtettek, akikről azt gondolta, hogy megállják a helyüket. Ebben az évben került a csapathoz Deco, Ricardo Carvalho vagy Paulo Ferreira is. Mourinho bizalma nagy volt az új játékosokban, hiszen sem ő, sem az új csapattagok nem nyertek még semmilyen trófeát. Ebben az évben jött az áttörés. Mourinho ugyanis első teljes szezonjában bajnok, kupagyőztes és UEFA-kupagyőztes lett. Az Európai Szuperkupa döntőjében a Milannal szemben kikaptak ugyan 1-0-ra, de esélyük volt nyerni is.

A következő szezonban a Porto megvédte bajnoki címét és bejutott a Bajnokol Ligája döntőjébe, ahol legyőzték a AS Monaco együttesét. Két fantasztikus portói évet követően José Mourinho nem tudott ellenállni Roman Abramovics hívószavának és a Chelsea vezetőedzője, menedzsere lett.

Három szezon, újabb hat trófea, bajnoki cím 50 év után

Mourinho 2004 júniusában érkezett az angol Chelsea-hez, ahol évi 4,2 millió fontos fizetésével, ami 2005-re 5,2 millióra emelkedett az egyik legjobban fizetett edző lett a világ futballjában. Érkezése után egy sajtókonferencián azt nyilatkozta: "Kérem ne nevezzenek arrogánsnak, de Bajnokok Ligáját nyertem, és úgy gondolom, én különleges vagyok." Így kapta a "The Special One", vagyis "A különleges" becenevet.

Első londoni évében több mint 70 millió fontot költött új igazolásokra; olyan játékosok érkeztek, mint Tiago Mendes (10 millió fontért) a Benficától, Didier Drogba (24 millió fontért) az Olympique Marseille-től, Mateja Kežman (5,4 millió fontért) a PSV Eindhoventől, és a Porto-páros, Ricardo Carvalho (19,8 millió fontért) és Paulo Ferreira (13,3 millió fontért).

Első trófeáját, a Ligakupát 2005 februárjában szerezte, mikor Cardiffban hosszabbítás után 3-2-re győzött a Liverpool ellen. A Chelsea tovább bővítette trófeáinak számát, mikor rekordok sorozatát felállítva 50 év után megszerezték újabb élvonalbeli bajnoki címüket.

A következő szezon jól indult a csapat számára. A Szuperkupában 2-1-re győzték le az Arsenalt. Miután szinte az egész idényben a tabella első helyén álltak, a Manchester United elleni 3-0-s győzelemmel bebiztosították újabb bajnoki címüket. Ez volt Mourinho negyedik trófeája a klubnál. Miután a sikeredző megkapta a győzteseknek járó medálját, bedobta azt a nézők közé. Nem sokkal ezután újabb medált kapott, de az is a szurkolóké lett.

A 2006-07-es szezon kezdetekor felvetődött, hogy Mourinho elhagyja a klubot, mivel megromlott a viszonya a tulajdonossal, Roman Abramoviccsal, azonban tisztázta a félreértéseket. A Mourinho körüli spekulációk ellenére a csapat ismét megnyerte a Ligakupát, ezúttal az Arsenalt győzték le 2-1-re a döntőben a Millennium stadionban. A Chelsea az FA-kupában állhatott bosszút a Manchester Uniteden az elveszített bajnoki trófea miatt, amikor 1-0-ra győztek a döntőben Didier Drogba góljával. Ez volt a Chelsea negyedik, Mourinho első FA-kupája. Mourinho ezzel az összes lehetséges kupát megnyerte a csapatával a Premier League-ben.

A következő szezon első mérkőzésén a Chelsea felállított egy új angol rekordot a veretlen hazai mérkőzések tekintetében. A csapat 64 mérkőzéses rekordja a Liverpool rekordját múlta felül, akik 1978 és 1981 között voltak sorozatban veretlenek hazai pályán. A rekorder kezdés után pocsék folytatás következett. Mourinho 2007. szeptember 20-án váratlanul elhagyta a csapatot.

Ő volt a Chelsea történetének legsikeresebb edzője, hat trófeát nyert három év alatt, valamint minden hazai mérkőzésükön veretlen volt a csapat.

Lejjebb adta, két szezon alatt négy trófeát nyert Milánóban

A portugál sztáredzőt 2008. június 2-án nevezték ki az olasz Internazionale vezetőedzőjének, a csapatnál Roberto Mancini-t váltotta, és három éves szerződést kötött.

Első interjújában kijelentette, hogy csak két-három új játékost szeretne igazolni csapatába. A brazil Alessandro Faiolhe Amantino, vagyis Mancini lett Mourinho első igazolása, aki 12,5 millió euróért váltott klubot. 2008. július 28-án a ghánai középpályás, Sulley Ali Muntari érkezett 14 millió euróért. 2008. szeptember 1-jén, a nyári átigazolási időszak utolsó napján Mourinho egy harmadik játékost is az Interhez hozott a portugál Ricardo Quaresma személyében 18 millió fontért.

Alíg három hónapot kellett várnia első olaszországi trófeájára. 2008. augusztus 24-én Mourinho megnyerte az olasz szuperkupát, miután az Inter büntetőkkel 6-5-re győzte le az AS Roma csapatát. Ebben a szezonban bajnok lett az Interrel.

Mourinho a "gyenge" eredmények miatt jelentős erősítéseket eszközölt. Érkezett Diego Milito és Thiago Motta a Genovától, Wesley Sneijder a Real Madridtól, Lúció a Bayern Münchentől és a Barcelonától Samuel Eto’o. Az Internek fennállása legsikeresebb szezonja lett a 2009-10-es, amikor Mourinho mindent megnyert a csapattal, amit lehetett: BL-t, kupát és bajnokságot. Érdekesség, hogy mindhárom sorozatban Diego Milito szerezte azt a gólt, amivel csapata megnyerte az adott sorozatot.

A csúcson költözött Madridba, a hátsó ajtón távozott

Miután az Internazionale-val megnyerte a Bajnokok ligáját, másnap bejelentette, hogy a Real Madrid vezetőedzője lesz a nyártól. A Real Madrid 16 millió eurót fizetett az Internazionale-nak, José Mourinho 4 éves szerződést írt alá a királyi gárdával. A 2011-es évet egy BBVA Liga ezüstéremmel és egy Spanyol Király Kupa címmel zárta a királyi gárda.

2012-ben megnyerték a spanyol bajnoki címet. A 2013-as évet egy Spanyol Szuperkupa győzelemmel kezdték, de erre az évre nem is jutott több siker. Botrányok és pletykák között távozott Mourinho Madridból. A portugál vezetőedző végül ismét aláírt a Chelsea-hez, ahol Roman Abramovics megint bizalmat szavazott neki.