Ennyi adót fizettek be az NB I-es csapatok
Súlyos, több száz millió forintos összeget kell befizetniük évente az élvonalbeli focikluboknak az állam kasszájába.
George F. Hemingway, a bajnok Budapest Honvéd tulajdonosa az nb1.hu-n blogbejegyzésében hívta fel a figyelmet arra, hogy mindez komolyan megterheli anyagilag a klubot. Furcsállja, hogy a vállalatok nem segítik csapatát azzal, hogy adójuk egy részét a Honvédhoz irányítják, ők ugyanis így gyakorlatilag több pénzt fizetnek be az államkasszába, mint amennyit támogatásként kapnak.
„2016-ban 628 484 321 forintot fizettünk be Magyarországon különböző adók címén. Tehát többször annyit, mint amennyit a kormányzat támogatásként adott a csapatnak. Minden beérkező és minden elköltött összeggel elszámolunk a hatóságoknak” – írta Hemingway.
Próbáltunk utánajárni annak, a hazai élvonalbeli klubok mennyi adót fizettek be a pénzügyileg már lezárt, 2016-os esztendőben. Az „érintettek” többsége nem segítette a dolgunkat. Vagy üzleti titokra hivatkoztak, vagy nem kívánták elárulni az aktuális összeget, de akadt, aki nem is reagált megkeresésünkre. Az viszont biztos, van miből leadniuk…
A DVTK, a Haladás és a Vasas közlékenyebb volt (a Honvédon kívül), 500-600 millióval lett „szegényebb”, a többi csapat esetében a cégjegyzékes adatokat vettük figyelembe. A 12 gárda adózás címszóval összesen 7,3 milliárd forintot utalt az államnak tavalyelőtt.
– Minden évben jelentős adót kell befizetnünk. A legtöbben csak azt látják, hogy mennyi támogatást kap egy klub, leginkább a tévés pénzekből. Azt kevesen veszik figyelembe, hogy például ez az összeg teljes mértékben elmegy a különböző adókra – árulta el Vancsa Miklós (60), a Vasas ügyvezető igazgatója a Blikknek.
Az adófizetés a 2016-os adatok alapján a két leggazdagabb klubot, az évi 3,6 milliárd Ft-ból működő Videotont és a 4,4 milliárdból gazdálkodó Ferencvárost érintette leginkább: a cégadatok szerint a fehérváriak 1,3, a fővárosi zöld-fehérek 1 milliárd Ft-ot utaltak az államnak.
– Azt, hogy átlagosan 500-600 millió Ft-ot adóznak a klubok, reálisnak tartom. Minél több egy együttes bevétele, annál nagyobb az adója is. Az összegek azt mutatják, hogy Magyarországon a labdarúgás nagyon jelentős részét képezi a gazdaságnak – nyilatkozta Szabados Gábor (40) sportközgazdász. Hozzátette, a labdarúgóklubokat működtető vállalkozásoknak kedvezmények is járnak, ilyen például a bérjárulékok esetében az ekhós adózás (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás).
Ezeket kell utalniuk:
Társasági adó, Személyi jövedelemadó, Cégautóadó, Önellenőrzési pótlék, Egyszerűsített, foglalkoztatás járulékadó, Egészségügyi hozzájárulás, Reklámadó, Innovációs járulék, Rehabilitációs hozzájárulás, Szakképzési hozzájárulás, Fizetendő áfa, Iparűzési adó, Gépjárműadó, Nyugdíjbiztosítási járulék, Egészségbiztosítási járulék, Egyszerűsített közteherviselési járulék, Szociális hozzájárulási adó
Ennyit fizettek be 2016-ban a csapatok: a lista a linkre kattintva érhető el
