ÉLŐ: Magyarország – Horvátország 26-33, férfi kézilabda, BRONZMÉRKŐZÉS, vége

Császár Gábor a svédek elleni elődöntő során rosszul ért talajt, kifordult a bokája, sérültek az ugróízületei, és ahogy a szalagok meghúzódtak, így a csontja is, így biztosan nem léphet pályára a bronzmeccsen.

1936-ban, 1980-ban, 1988-ban és 2004-ben is a 4. helyen végzett a csapat az ötkarikás játékokon a magyar férfiegyüttes. 1936-ban még nagypályán négyes körmérkőzés után alakult ki a végső sorrend, így ez lesz a negyedik klasszikus bronzmérkőzése a csapatnak. 1980-ban a románoktól 20-18-as, 1988-ban a jugoszlávoktól 27-23-as, míg 2004-ben az oroszoktól 28-26-os vereséget szenvedett az együttes. Utóbbi csapatban már ott szerepelt a jelenlegi keret tagjai közül Császár, Fazekas, Harsányi, Ilyés, Iváncsik Gergő, Laluska, Mocsai és Nagy László, akik tehát tudják, mennyire nem jó lemaradni az éremről. Császár hiányában Lékaira, illetve a két irányítós játék hiányában a balátlövőkre, azaz Ilyésre és Puticsra hárul nagy feladat majd.

Ami a bronzmeccset illeti, Mocsai Lajosnak is akad elszámolni valója, hiszen 1988-ban az általa vezetett válogatott maradt alul a jugoszlávok ellen a szöuli olimpia 3. helyéért sorra került mérkőzésen. Csaknem negyedszázaddal később a magyar kapitány egy jugoszláv utódállammal szemben szerezheti meg válogatottjával a hőn áhított medáliát.

Csapatunktól viszont az elődöntőbe kerülés is bravúr, az éremszerzés pedig még nagyobb bravúr lenne. A horvátok ellen sem vár ránk könnyű meccs, hiszen emlékezhetünk, a csoportban simán 26-19-re kikaptunk Balicéktól. Akkor minden "kifelé" pattant nekünk, de azt nem lehet várni, hogy Horvátország kiengedjen az éremosztóra, mert a januári Eb-n is láthattuk, hogy a spanyolok elleni bronzmeccset is véresen komolyan vették, aminek meg is lett az eredménye. Az is igaz viszont, hogy a franciák elleni elődöntős vereség után Slavko Goluza is játékosai fáradtságára hivatkozott.

A találkozó esélyesei nem mi vagyunk, ezt kár lenne tagadni. A horvátoktól hét góllal kaptunk ki a csoportkörben, igaz, úgy tűnik, Balicék formaidőzítése mintha nem a legjobban sikerült volna, hiszen bombaformában kézilabdáztak a csoportmérkőzéseken, majd a negyeddöntőben Tunézia ellen szenvedtek, a négy között pedig saját maguk által gyávának tartott játékkal kikaptak a címvédő franciáktól. Ivano Balic összetűzésbe is került Slavko Goluza szövetségi kapitánnyal, egy időkérés alkalmával gúnyosan bírálta edzőjét. Nem tudni, mennyire bomlott meg a horvát csapategység, és mennyire motiváltak az aranyért érkező Voriék a bronz megszerzéséért, de kétségtelen, hogy négy évvel ezelőtt nem tudtak megújulni a helyosztón, és hat gólos vereséget szenvedtek a spanyoloktól. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy Losert, Balic, Vori és a többi rutinos játékos alighanem utoljára szerepel olimpián, így feltehetőleg szeretnének szépen búcsúzni. Miként a mieink is, akik egy győzelemmel olyan eredményt érnének el, mintha olimpiát nyertek volna. Már így is az egész ország hősei, és ha a 4. helyre futnak be végül, akkor is ők a mi bajnokaink.