Egyszerre volt zseni és zsarnok – ma 30 éve, hogy meghalt Ayrton Senna
Ayrton Senna da Silva 1960. március 21-én jómódú Sao Paulo-i családba született. Édesapja bátorítására négyéves korában ült először gokartba, 13 évesen megnyerte első versenyét, 1977-ben a dél-amerikai gokartbajnokságon győzött, 1979-ben és 1980-ban világbajnoki ezüstérmes lett. 1981-ben megnősült, Európába költözött és bekapcsolódott a brit Formula Ford 1600-as versenysorozatba. A következő évben megnyerte a brit és az európai Formula Ford 2000 bajnokságot, 1983-ban a brit Formula-3-as bajnokságot.
A Forma-1-ben 1984. március 25-én egy kiscsapat, a Toleman versenyzőjeként mutatkozott be. Már második versenyén pontot szerzett, első idényében háromszor állhatott fel a dobogóra. A következő évtől a Lotusnál versenyzett és három év alatt hat futamgyőzelmet szerzett, az elsőt 1985. április 21-én, a portugáliai Estorilban. 1988-ban szerződött a McLarenhez, ahol a kétszeres világbajnok Alain Prost csapattársa lett. Kettejük legendássá vált versengése végül odáig fajult, hogy a "Professzorként" emlegetett franciával a hivatalosan megkövetelt alkalmakat leszámítva nem is beszéltek egymással. Ők ketten tűz és víz voltak, Prost végtelenül letisztultan és megfontoltan vezetett, míg Senna megszállottan hajszolta a győzelmet és hajlamos volt a kockáztatásra.
Az 1988-as világbajnokságot a 16 futamból nyolcon első Senna nyerte, de a következő évben a francia mögött csak második lett.
1st May 1994 – 1st May 2024
Today it’s 30 years since Ayrton died on track
A legend of our Team and of the sport who will always be remembered
A big icon for the F1 fans all over the globe.
Always in our hearts Ayrton
Never forgotten.#SennaSempre #AyrtonSenna pic.twitter.com/3CbouCqImV— McLaren Team (@McLarenTeamFan) April 30, 2024
Az utolsó előtti, japán nagydíjon Sennának csak a győzelem lett volna elég, de összeütköztek csapattársával, és mivel kocsiját pályamunkások tolták vissza, hiába lett első, diszkvalifikálták. 1990-ben megint ő lett a világbajnok, a cím sorsáról ismét egy suzukai baleset döntött. A brazil és az akkor már Ferrarival versenyző Prost az első kanyarban ütközött és mindketten kiestek, ezzel Senna előnye az összetettben behozhatatlanná vált. Senna később elismerte, hogy szándékosan idézte elő a karambolt, mert méltánytalannak érezte, hogy hiába volt övé a pole pozíció, Prost indulhatott a pálya tiszta oldalán. A brazil 1991-ben lett harmadszor is világbajnok, a 16 versenyből hetet nyert meg. 1992-ben egy gyengébb McLarennel negyedikként zárt, 1993-ban pedig a kipörgésgátlóval felszerelt új autóval esélyesnek számított, de végül másodikként végzett Prost mögött.
Az 1994-es évadra a Williams csapathoz igazolt át, de idénye rosszul kezdődött. Az első két nagydíjon az élről rajtolva esett ki, ezután következett a San Marinó-i Nagydíj. A versenyhétvége baljós előjelekkel indult: az első szabadedzésen a brazil Rubens Barrichello teljes gázzal a falnak vágódott, de túlélte a balesetet, másnap az újonc osztrák Roland Ratzenberger vesztette el uralmát 300 kilométer/órás sebességgel száguldó járműve fölött, s a kórházban meghalt.
A mezőny 1994. május 1-jén rajtolt el. A hetedik körben a 310 kilométeres sebességgel az élen száguldó Senna a Tamburello-kanyarban a pályáról lecsúszva egyenesen haladt tovább és a gumikorláttal nem védett betonfalba csapódott. A szétroncsolódott autóban ülő versenyző nem mutatott életjelet, tévénézők százmilliói szemlélhették döbbenten, amint a mentők sikertelenül próbálják újraéleszteni. A versenyzőt helikopterrel vitték a kórházba, ahol 18 óra 40 perckor halottnak nyilvánították, a halál időpontjának az ütközés pillanatát, 14 óra 17 percet adták meg. Brazíliai temetésén másfél millió ember vett részt és háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el.
A baleset miatt per indult a Williams csapat vezetői és a pálya üzemeltetői ellen, de 1997-ben mindannyiukat felmentették. A szakértői vizsgálat szerint a kormányrúd a baleset bekövetkezte előtt eltörött, így az irányíthatatlanná vált autóban ülő Senna semmit sem tehetett. Halálát az ütközés során leszakadó jobb első kerékfelfüggesztés által okozott három – külön-külön is végzetes – fejsérülés, homlok- és koponyaalapi törés okozta, amelyek következtében agyvérzés, illetve ödéma lépett fel. A kocsit tervező Patrick Head felelősségét 2007-ben kimondta egy olasz bíróság, de büntetést nem szabtak ki rá, mert az ügy addigra elévült.
A tragédia után a Forma-1-ben szigorították a biztonsági előírásokat, Senna pilótaként maga is ezért harcolt. A pályákat átépítették, a versenyautókat áttervezték, bevezették a nyakat és fejet védő HANS-rendszert, ennek köszönhetően halálos versenybaleset azóta csak a 2014-es Japán Nagydíjon történt, a francia Jules Bianchi 2015-ben halt bele szuzukai balesetében elszenvedett sérüléseibe.
A streamingóriás Netflix, idén a legenda előtt tisztelegve egy róla szóló sorozatott ad majd ki, melynek előzetes alább látható:
Ayrton Senna egyszerre volt zseni és zsarnok, a magánéletben jóindulatú és szerény versenyző a pályán rendkívüli győzni akarása miatt teljesen megváltozott. Az időmérő edzéseken 161 futamból 65-ször volt a leggyorsabb, további 22 alkalommal indult az első sorból, a versenyeken 13 645 km-en, 982 körön át vezetett. Edzéselsőségeinek rekordját csak a hétszeres világbajnok német Michael Schumacher tudta megdönteni tizenkét évvel később. Senna hat győzelmet aratott Monte-Carlóban, s a mai napig rekordnak számít az 1989 és 1993 között aratott egymás utáni öt futamgyőzelme ezen a pályán.
Az autósport harmincnégy évesen elhunyt legendájának számos szobrot és emlékművet emeltek, az egyiket az imolai pályán, a végzetes baleset helyszínén. Többmillió embernek volt példaképe, életéről számos könyv, film, sőt dal is született. Hazájában nemzeti hősnek számít, több utca, autópálya, alagút és tér viseli a nevét, a brazil labdarúgó-válogatott az ő emlékének ajánlotta 1994-es világbajnoki győzelmét. 2020-ban az Amazon Web Services számítógépes algoritmus számításai alapján ő lett minden idők leggyorsabb Forma-1-es versenyzője.
(Borítókép: X / Formula-1)
