Egyéb sportok

Tokió 2020: Jól állnak a magyar vívók

Hosszú évek fejlődésének, illetve lobbitevékenységének eredményeként először rendeznek mind a három fegyvernemben női és férfi egyéni és csapatversenyt vívásban az olimpián, de biztos, hogy teljes létszámú magyar csapat nem tud részt venni a tokiói nyári játékokon.

Igaz, ilyen elvárás a realitásokat figyelembe véve nem is volt. Férfi tőrben ugyanis az elmúlt jó pár év eredményei alapján eleve nem lehetett arra számítani, hogy a válogatott kijut, márpedig csapatrészvételre van szükség ahhoz, hogy egyéniben a maximális három fő indítható legyen. Férfi tőr mellett a női tőrözők és női párbajtőrözők dolga is nehéznek tűnt, még pár hónapja is, előbbiek azonban novemberben, Kairóban hatodikak, decemberben, a franciaországi St. Maurban pedig negyedikek lettek, ezzel jelentősen javítottak helyzetükön. Az idei első, januári versenyükön a hetedik helyen végeztek úgy, hogy két legnagyobb riválisuk, a lengyel és a német válogatott mögöttük zárt. A magyarok az utolsó pontszerző verseny előtt kijutást érő pozícióban állnak, kis különbséggel megelőzve európai üldözőiket. A kvalifikációs sorozat utolsó csapatversenye számukra február 23-án lesz Kazanyban.

Női párbajtőrben időközben elszállt a minimális esély is, így – akárcsak férfi tőrben – az a lehetőség marad, hogy áprilisban, az európai olimpiai zónakvalifikációs versenyen, Madridban egy magyar pástra léphet az egyetlen megszerezhető kvótáért.

Férfi kardban szinte olimpiai résztvevőnek tekinthető az évek óta stabilan jól teljesítő válogatott és kedvező helyzetben van a női kardcsapat is, amely szintén kvótás helyen áll. Előbbi szakágban februárban Varsóban, márciusban pedig Padovában és Budapesten lesz még világkupa-forduló, míg utóbbiban Athénban és a belgiumi Sint Niklaasban rendeznek még vk-versenyt márciusban.

A férfi párbajtőrözők alaposan megnehezítették a dolgukat azzal, hogy a tavalyi, budapesti világbajnokságon, a nyolcaddöntőben kulcsfontosságú összecsapáson kikaptak az ukránoktól és végül a 11. helyen végeztek. Nem tudtak javítani novemberben sem, amikor ugyancsak alulmaradtak – ráadástussal – az ukránokkal szemben és kilencedikek lettek Bernben. Ezzel ugyan a válogatott versenyben maradt, de távolodott az olimpiától. Az évkezdet viszont nagyszerűen sikerült, Heidenheimben a tavaly világbajnok Siklósi Gergely győzött egyéniben, majd – ami még fontosabb – másnap a csapat is első lett. Ezzel megelőzte az oroszokat, és ha most érne véget a kvalifikáció, utazhatna Tokióba. Ugyanakkor, amint arra értékelésében Udvarhelyi Gábor szövetségi kapitány hangsúlyosan kitért, a feladat java még előttük áll, minden az utolsó két versenyen dől el. Ezeket Vancouverben és Buenos Airesben rendezik, februárban és márciusban.

Korábban még egyszer sem volt teljes a mai értelemben a program a nyári játékok vívóküzdelmeiben. Férfi kardban és tőrben 1896-tól, párbajtőrben 1900-tól rendeztek versenyeket, a női tőrözők 1924-ben kapcsolódtak be a küzdelmekbe, a női párbajtőrözők 1996-ban vehettek részt először a játékokon, a női kard pedig 2004-ben debütált hivatalosan. Utóbbi olimpián azonban már rotációs rendszer volt érvényben, onnantól – mostanáig – két csapatverseny mindig kimaradt az ötkarikás műsorból.

VÍVÁS

Összlétszám: 212 induló, 102 férfi és 102 nő, plusz 8 hely a rendezőnek
Versenyszámok: egyéni és csapatversenyek férfi és női kardban, férfi és női tőrben, férfi és női párbajtőrben – összesen 12 szám
Indítható versenyzők egy országból: 9 férfi, 9 nő, csapatkvalifikáció esetén fegyvernemenként 3-3 fő, illetve abban a szakágban, amelyben egy ország nem szerez csapatkvótát, 1-1 fő

Kvalifikációs rend:

A csapatversenyek mezőnye a nemzetközi szövetség (FIE) 2020. április 4-i ranglistája alapján alakul ki. Az első négy helyezett automatikus résztvevő, továbbá minden zónából (Európa, Ázsia-Óceánia, Amerika, Afrika) még egy-egy – az 5-16. helyezettek közül a sorban következő legjobb – válogatott szerez jogot az indulásra. Amennyiben akad olyan zóna, amelyből egyetlen csapat sem szerepel itt, a felszabaduló helyet a rangsorban – addig kvótát nem szerzett – következő csapat kapja, függetlenül attól, hogy melyik zónában van. A kvalifikált válogatottak tagjai – összesen 144 versenyző – automatikusan indulnak az egyéni versenyben is.

Egyéni kvalifikációban 60 hely – szakáganként 10 – talál gazdára olyan országok vívói körében, amelyek csapatban nem szereztek kvótát. A csapatkvalifikációval rendelkező országok képviselői kikerülnek a világranglistából, az új sorrend alapján pedig Európából, illetve az ázsiai-óceániai zónából két-két vívó – de nemzetenként legfeljebb egy-egy -, Amerikából és Afrikából pedig egy-egy versenyző kerül be az adott mezőnybe. A szakágankénti maradék négy helyet zónakvalifikációs versenyeken töltik fel, egy-egy fővel. Utóbbi versenyeken már csak olyan országok képviselői indulhatnak, melyek még egyetlen kvótát sem szereztek az adott szakágban.

A rendező ország nyolc vívót mindenképpen indíthat.

Kvalifikációs időszak: 2019. április 3.-2020. április 4.

Ranglistapontokat a csapatok esetében világkupa-versenyeken, világbajnokságon, illetve kontinentális bajnokságokon, egyéniben pedig ezeken túlmenően Grand Prix-ken és szatellit-viadalokon lehet, lehetett gyűjteni.

Zónaversenyek: 2020. április 15. és 26. között (európai: április 18-19., Madrid)

Borítókép: Facebook/Honvédelmi Sportszövetség