"A legnagyobb akadálymentesítést fejben kell elvégezni"

A Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke szerint egyre több ember tulajdonít jelentőséget a Paralimpiának. - Exkluzív interjú


Az elmúlt néhány, évtizedben, egyre nagyobb hangsúlyt kapott az olimpia mellett a paralimpia, azaz a fogyatékosok olimpiája is. Arról azonban már kevés szó esik, hogy a parasportolóknak mennyivel nehezebb dolguk van, amikor paralimpiára készülnek.

Nyilvánvaló, hogy egy ép sportolót, nem ér hátrányos megkülönböztetés vagy kirekesztés a többségi társadalom részéről. Ezzel szemben a fogyatékos sportolók elfogadottsága még mindig nem érte el a kívánatos mértéket. A paralimpiai mozgalom - többek között -  azért jött létre, hogy megpróbálja csökkenteni az épek és a sérültek között lévő szakadékot. De vajon mikor és hogyan kezdődött ez az egész?

Hazánkban 1929-től származtatható a mozgáskorlátozottak sportja.

A „Mozgásjavító” Általános Iskola és Diákotthon jogelődjének, a „Nyomorék Gyermekek Országos Otthonának" dolgozói 1903-ban felismerték  a sport rehabilitációs értékét és embert formáló erejét. 1929-ben megalakították a "Nyomorékok Sport Egyesületét" . Ekkor a rendszeres iskolai gyógytorna és a sportfoglalkozások, a háziversenyeken keresztül jutottak el az „épek integrált” budapesti sportversenyeihez asztalitenisz, atlétika és a labdarúgás sportágakban.

A II. világháborút követően az otthonban megszüntették a magas, európai elismertséggel működő komplex rehabilitációs tevékenységet, és egyben az intézményegyüttest, célját, feladatait és a tartalmi munkáját szétrombolták.

Az intézmény széthullását az akkori (1945-1952) politikai döntések következményeként lehet csak értékelni. A fogyatékosok sportja világszinten 1960-ban került reflektorfénybe, amikor a római olimpia évében megrendezték az első paralimpiát is. 

Ez azt jelentette, hogy nemcsak az épek, hanem a parasportolók is megmutathatták magukat az olimpián. 

Magyarországon 1970-ben volt az igazi áttörés, amikor Fejes András és Tauber Zoltán, tanáraik segítségével egy sportegyesületet hozott létre, amelyet a lábszáramputált, kétszeres olimpiai bajnokról, Hallassy Olivérről neveztek el.

Az első magyar paralimpiai éremnek 1972-ben, Heidelbergben örülhettünk, Fejes András révén. A sportoló bronzérmet szerzett. 

Négy évvel később a nemrég elhunyt Tauber Zoltán Torontóban, szerezte Magyarország az első paralimpiai bajnoki címét.



Fejes András az első magyar paralimpiai érem szerzője.
Fotó: olimpia.hu

Mivel a hidegháború javában zajlott, így félő volt, hogy az 1984-es Los Angeles-i olimpiához hasonlóan, a New Yorkban és Stoke Mandaville-ben rendezett paralimpiai torna is a politika áldozatává válik az előző két paralimpiához hasonlóan.


A versenyt azonban a magyar küldöttség részvételével tartották meg sőt az eddigi legsikeresebb paralimpiai szereplésünk pont az 1984-es New York-i játékokon volt, ahol a magyar küldöttség 28 érmet gyűjtött be.

1989-ben megalakult a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság Düsseldorfban, amelynek harmadik ülése 1991-ben Budapesten volt. Hat évvel később megalakult a Magyar Paralimpiai Bizottság, amelynek első elnöke Dr. Galántai Ambrus volt.

1998-ban az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozta a fogyatékosok sportjával foglalkozó Helyettes Államtitkárságát, melynek vezetője a háromszoros paralimpiai bajnok, és olimpiai bronzérmes vívó Szekeres Pál lett.  Ez a döntés indította el a hazai parasport ugrásszerű fejlődését, nemzetközileg is elismert szintre emelését.


Szekeres Pál nemcsak olimpikonként, de paralimpikonként is sikeres pályafutást tudhat maga mögött.
Fotó: Kormánysport.hu

A Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke jelenleg Szabó László, aki 2016 óta van hivatalában.

Stábunk exkluzív interjút készített az Elnök Úrral, aki büszkén mesélt a legnagyobb sikerekről. Elmondása szerint a legfőbb áttörések mindig fejben történnek.


"Azon dolgozunk, hogy a paralimpia egyenrangú partnere legyen az olimpiának. Azt hiszem egyre több ember van, aki a paralimpiának is nagy jelentőséget tulajdonít." 

"A legnagyobb feladat a szellemi akadálymentesítés, ami arról szól, hogy leromboljuk az emberek fejében lévő kerítést, ami elválasztja a többséget a kisebbségtől."

"Ezek rossz emberektől jönnek és rossz emlékekből fakadnak. A legnagyobb siker az, amikor azt látom, hogy lerombolódik egy korlát, és ezek után megváltozik a gondolkodásuk."
 




Közismert, hogy a tokiói olimpiát egy évvel elhalasztották a koronavírus-világjárvány miatt. Ez a parasportolókat is érzékenyen érintette. 

"Mi úgy tervezzük, hogy lesz paralimpia, ezt plántáljuk a sportolóink fejébe. A legfontosabb az, hogy sportolóink számára célt tűzzünk ki." 

"Van néhány olyan sportoló, akinek az egy év halasztás jól jön. Tokióban a kvalifikált versenyzők számában és a magyar érmek számában is a rekordot célozzuk meg. 


Az elmúlt évtized egyik legsikeresebb magyar parasportolója, Sors Tamás volt. Az úszó három paralimpián képviselte Magyarországot. Ezalatt az idő alatt két arany -, két ezüst -,  és négy bronzéremmel öregbítette hazánk hírnevét. 


Az egyik legsikeresebb magyar paralimpikon Sors Tamás szerezte a pekingi paralimpia egyetlen magyar aranyérmét.
Fotó: Sport365.hu/ Erdős Géza

 
Négy évvel később, megint aranyérmet szerzett Sors Tamás, ezúttal 100 m-es pillangón.

 

A 2016-os riói paralimpián is örülhettünk magyar aranynak, ekkor Tóth Tamás állhatott fel a dobogó tetejére. 
 


Tóth Tamás szerezte az utolsó magyar paralimpiai aranyérmet.
Fotó: Buda Mendes/Getty Images

Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kapó parasportolók 2021. augusztus 25. és szeptember 5. között Tokióban folytathatják paralimpiai sikerszériájukat.

Borítókép: Facebook.com/ Magyar Paralimpiai Bizottság

Forrás: Magyar Paralimpiai Bizottság

Videók