Egy nagy lufi volt az MTK tehetség-gyára – Várszegi lelépésével ezt be is bizonyította

A kilencvenes évek közepén lett az MTK tulajdonosa Várszegi Gábor, ekkor még a másodosztályban szerepelt a csapat, de egy év alatt "visszajutatta" a klubot az első osztályba, sőt 1997-ben bajnoki címet szerzett a kék-fehér gárda. Az ezredfordulón létrehozta a klub saját akadémiáját..

Az utóbbi időben nem szóltak másról a hírek a klub háza tájáról, mint hogy számtalan, az Akadémiájukon kinevelt játékost adtak el külföldre, vagy éppen a hazai riválisoknak, elég csak  Gosztonyi Andrásra, Lencse Lászlóra, Kulcsár Tamásra gondolnunk, mindezt tették "aprópénzért" állítólag.

Tegnap délelőtt végül bejelentették, hogy Várszegi Gábor teljesen kiszáll az MTK-ból és formális összegért megvállik a csapattól és az akadémiától.

A ma naptól fogva Deutsch Tamás a klub első embere, az MTK elnöke és az új tulajdonosi kör vezetője legfőbb feladatként a jelenleg másodosztályú futballcsapat élvonalba juttatását jelölte meg.

– Világos elképzeléseink vannak a jövőről. Az az egyedüli elfogadható teljesítmény mindannyiunktól, ha az együttes visszajut az élvonalba. – mondta Deutsch. Hozzátette: jelen pillanatban az anyagi feltételek is adottak a sikeres szerepléshez, öt-tíz évre van már egy kidolgozott struktúra. – Ez a változás a megerősödést jelentheti a labdarúgásnak, az egyik legsikeresebb magyar csapat az anyaegyesületéhez tér haza – fogalmazott a klubelnök.

Deustch Tamás köszönetet mondott Várszegi Gábornak – aki egyébként nem volt ott a Sándor Károly Akadémián tartott sajtótájékoztatón – azért a munkáért, amelyet az elmúlt 16 évben végzett: – Azt gondolom, egész Európában nem sok olyan csapat van, amelyiknek a tulajdonosa ne fogadná el azokat az eredményeket, amelyeket az MTK elért ebben az időszakban.

Várszegi a semmiből csinált klubot, de milliárdos veszteséggel adta át az MTK-t

Várszegi Gábor 16 évig volt az MTK labdarúgóklubjának tulajdonosa, ez idő alatt négy bajnoki címet, három Magyar Kupa-győzelmet és két Szuperkupa-diadalt ünnepelhetett a kék-fehér csapat. Amint arra Domonyai László emlékeztetett: Várszegi Gábor többek között először honosította meg Magyarországon a profi klubok modelljét, az ő vezetése alatt elsőként érkezett világhírű edző Magyarországra Henk ten Cate személyében, de a megannyi siker és a sikeresnek beállított külföldre eladott fiatallal sem érte meg tovább működtetni a csapatot.

Természetesen pontos adatokat nem tudunk közölni a működtetésről, hiszen a magyar futballban ezek az adatok a bevett szokás szerint üzleti titokként vannak kezelve. De, ha csak józan ésszel próbálunk gondolkodni, a Diósgyőri VTK idén nyíltvan vállalta, hogy közel 600 millió forintból próbálják bentartani a csapatukat az NB I-ben, akkor az MTK-ra évente minimum elköltött Várszegi Gábor évi 1 milliárd forintot akadémiástúl.

Ez pedig azt jelenti, hogy 16 alatt közel 16 milliárd forintra rúghat az az összeg, amelyet a klubra költött az üzletember. A játékoseladásokból ennek viszont csak a töredéke folyhatott be az évek alatt.

Úttörő hős volt, de beletört a bicskája

2001-ben Várszegi Gábor érdeme volt az, hogy Magyarországon elsőként létrehozták a Sándor Károly Akadémiát, amelyből azóta 50 profi futballista került ki, és 20-an szerződhettek külföldre. Az MTK, a magyar futball úttörője, mindig élen járt a fiatalok nevelésében és az újdonságok bevezetésében; elsőként alkalmazott külföldi edzőt, elsőként vezette be a profizmust, elsőként ismerte fel a tehetségek összegyűjtésének fontosságát, először épített labdarúgó akadémiát, elsőként versenyeztette fiatal játékosait felnőtt bajnokságban, és elsőként nyerte meg a felnőtt magyar bajnokságot saját nevelésű, akadémiai játékosokat szerepeltetve.

Az intézmény tervezésekor az MTK Budapest szakemberei szerte a világon bejárták és tanulmányozták a legnevesebb utánpótlásnevelő egyesületek és labdarúgó iskolák működését, majd az ott nyert ismereteik alapján készítették el azt a koncepciót, mely egy intézményen belül egyesíti valamennyi általuk megismert koncentrált játékosképzés eredményeit.

Az Akadémián készülő játékosok az U19-es és az U17-es országos illetve az U16-os bajnokságban versenyeznek. Innen ki-ki képességének megfelelõen az elsõ osztályú felnőtt csapatba, vagy a másodosztályú második csapatba kerül, mely egy újabb állomás a játékosok fejlődésében.

Az Akadémia növendékei kétszer is megnyerték a harmadosztályú felnőtt bajnokságot, míg az első osztályban egy harmadik egy negyedik és egy második hely után a 2007-2008-as idényben az első osztályú felnőtt bajnokságot majd a Szuperkupát is megnyerték.

Az utóbbi években az utánpótlás Európa-bajnokságokon sikeresen szereplő válogatottakba rendszeresen 10-15 játékos került be az Akadémiáról. A válogatottban lejátszott nemzetközi mérkőzések mellett az Akadémia csapatai a bajnoki szünetekben rendszeresen nemzetközi edzõmérkőzéseket játszanak, továbbá évente egyszer külföldi túrán vesznek részt, ami amellett, hogy tovább növeli játékosok nemzetközi rutinját, és segíti fejlődésüket, egyben jó felmérésül is szolgál, hol is tartanak nemzetközi viszonylatban. A stáb tagjai a mérkõzések mindegyikét rögzítik, és később a játékosokkal közösen kielemezik.

Az intézményt rendszeresen látogatják külföldi szakemberek. Az elmúlt három évben a világ legjelentõsebbnek tartott klubcsapatai (G-14) közül tizenkettõnek fordultak meg edzői vagy nemzetközi játékos-megfigyelői Agárdon. Az Akadémia szerzõdéses partneri viszonyban áll a Liverpool FC-vel. A világ egyik legeredményesebb klubcsapatának képviselői rendszeresen tesznek látogatást Agárdon, hogy a tehetséges játékosok fejlődéséről elsõ kézből szerezhessenek információkat. A Sándor Károly Labdarúgó Akadémia méltán büszke arra, hogy olyan játékosokat képez, akik nem csak a magyar felnőtt elsőosztályban, hanem külföldön is megállják helyüket olyan kluboknál, mint az FC Liverpool, FC Porto, FC Internazionale, RSC Anderlecht, Manchester City FC, FC Basel, FC Brescia, Udinese FC, Leicester City FC, FC Colchester, NEC Nijmegen stb. – ezt a jól hangzó részletet az akadémia oldaláról ollóztuk össze. Kérdés, ha valóban ilyen sikeres volt ez az üzlet, akkor miért szállt ki Várszegi Gábor?

14 játékos, aki nem találta meg a számításait külföldön

A jól hangzó részletre most rácáfolunk, hiszen összegyűjtöttünk 14 olyan labdarúgót, aki az MTK-ból indította külföldi karrierjét, de végül nem találta meg a helyét vagy még ma is keresi önmagát a széles nagy világban. Nézzük a neveket. Az első helyre mindenképpen Németh Krisztián kívánkozik, hiszen a csatárt már-már a jövő Puskásának is kikiáltották egyesek, de a játékos végül a lefelé utat választotta. A Liverpool, Blackpool, AEK Athén, Olympiakosz Píresz, Olympiakosz Volosz ötös után ki tudja mi jöhet még. Természetesen nem rossz klubok az előbb felsoroltak, de Németh sehol alkotott maradandót.

Hasonló karriert futott be Simon András, aki a Liverpool FC és a Cordoba után végül a Győri ETO FC-ben találta meg az ideális környezetet. Hrepka Ádámról nem is beszélve. Ő aztán tényleg óriási tehetségnek volt kikiáltva, de Nijmegenben valami történhetett vele, hiszen ott kezdődött tragikomédiába illő vesszőfutása. Hazatérve az MTK-ban, a Vasasban és a Honvédban is csak szenvedett. Most még Pakson szavazták meg neki a sokadik esélyt, de kérdés, hogy ott mikor jönnek rá arra, hogy valójában gyenge futballista.

De hasonló pályát futott be Zsidai László (Volendam), Busai Attila (FC Wil), Bori Gábor (Leicester City), Kovács János (Chesterfield), Varga Roland (Brescia), Balogh Béla (Colchester), Filkor Attila (Internazionale FC). Vagyis egyikük sem tudott meghatározó játékossá válni klubjában és vagy hazatért, vagy külföldön vegetál.

Aztán van még egy csoport, akikben még kétkedhetünk, hiszen talán juthatnak még valahova. Kulcsár Tamás például belebukott a lengyel kalandba (Polonia Warsaw), de Debrecenben most kezd magára találni. Így vagyunk valahogyan Lencse Lászlóval is, aki a Videotonban, amikor lehetőséget kap jól szerepel, de ez egyre kevesebbszer fordul elő manapság.

A kövektező körbe pedig azok a játékosok kerültek, akikről elmondható, hogy valóban többre vitték és a magyar labdarúgás döcögő szekerét bizony csak előrefele húzzák. Ide sorolható Juhász Roland, aki évek óta a belga RSC Anderlhecht egyik legértékesebb játékosa. Nem lehet elfelejteni a szakaszosan, de jól teljesítő Buzsáky Ákost (QPR) és Fülöp Mártont (West Bromwich Albion) sem. Továbbá van három olyan labdarúgó, aki mellé odatehetjük a nagy kérdőjelet. A Gulácsi, Gosztonyi, Pintér tró egyértelműen fiatal még, ahhoz hogy leírjuk őket, bár jelen pillanatban nem is kiemelkedőek. E hármasban rejlik még lehetőség, csak kérdés, hogy a lehetőségeikhez mérten mikor tudnak kitőrni végre. Nagyon várjuk már!

A jövő kérdései?

Ki és miből fogja finanszírozni az MTK Budapest FC és a Sándor Károly Akadémia működését, amikor a legfrissebb hírek szerint az MTK egyéni sportolóit sem tudja kifizetni. A magyar sajtóban megjelentek szerint az MTK többek között a friss kajak-kenu világbajnok párosnak is tartozik. A Tóth Dávid – Kulifai Tamás kajakkettős hónapok óta nem kap fizetést, így nyertek Szegeden aranyérmet: "Az MTK többhavi fizetéssel tartozik versenyzőinek, így a Szegeden újoncként világbajnoki címet nyert Tóth Dávid, Kulifai Tamás kajakkettősnek is. "Körülbelül hét havi fizetéssel tartoznak nekem, legutóbb áprilisban kaptam meg a december havi pénzemet. Így azért meglehetősen nehéz napról napra élni" – mondta az origo-nak a 26 éves Tóth Dávid, aki a szerződése szerint havi 100 ezer forintot keresne. A világbajnok kajakos hozzátette, hogy nincsenek nagy igényeik, nekik már tökéletesen megfelelne az is, ha a szerződésben foglalt pénzüket időben megkapnák."

A cikk kapcsán valóban felvetődhet bennünk az, hogy ha 100 ezer forintot képtelen kifizetni az egyesület kajakosainak (akik biztosan nem csak ketten vannak), akkor mit akarhatnak egy pénznyelő futballklubbal?