Ecclestone: Tűzoltó vagyok, mások szerint gyújtogató

Bernie, több száz sztori kering önről, az embereknek mégis nehézséget okoz megfejteni, hogy ki is ön. Ki Bernie Ecclestone?
„Volt használtautó-kereskedő.” (nevet)

Lehetett azonban egy pillanat, amikor rájött, hogy ügyesebb, mint a környezete, hogy ön gyorsabban látja meg a lehetőségeket, mint a legtöbben…
„Ne ilyesféle dolgokra gondoljon. Benn vagy az üzletben és azt csinálod, amiről azt gondolod, hogy helyes. Nem hiszem, hogy egy művész hirtelen azt gondolja, hogy ’nos, akkor mától kezdve művész vagyok’. Egy festő is anélkül kezd el festeni, hogy tudná, sikeres lesz-e majd egyszer. Ez kialakul. Ennyire egyszerű.” 

Hogyan kötött ki végül az autóversenynél, hogyan alkotta meg azt, amit ma Formula–1-nek nevezünk?
„Valaha motoron és autóval is versenyeztem, majd megvettem a Brabhamt. Valahogyan mindig is részt vettem a versenyzésben. Elkezdtem versenyezni és üzlettel foglalkoztam. A versenyzés egyfajta hobbi volt.”

A versenyzői karriere azonban rövid életű volt. Csalódás volt, amikor felismerte, hogy nem annyira jó? Úgy tűnik, ez az egyetlen dolog, amellyel küszködött…
„Ez nem arról szól, hogy nem voltam olyan jó, mint amilyen lenni akartam, hanem hogy mennyi energiát fektetsz bele. Üzlettel foglalkoztam és ennek az üzletnek a vezetése fontosabb volt, mint a versenyzés. Így az üzletre és nem a versenyzésre koncentráltam. Emiatt hagytam abba.”

Volt valaha példaképe?
„Nem. Mivel soha nem mondhatod, hogy olyan szeretnél lenni, mint valaki más. Különben mondhatnám, hogy olyan szeretnék lenni, mint Robert Redford, de ez nem így működik.”

Van különbség a Formula–1-es Bernie Ecclestone és az ember Bernie Ecclestone között?
„Remélem, hogy a Formula–1-ben is ember vagyok, így a válasz: nincs.”

Követett valami vezérelvet az évek folyamán?
„Soha nem volt szándékomban, hogy bármit is megtervezzek. A dolgok megtörténnek, és abból, ami rendelkezésre áll, próbálom a lehető legjobbat létrehozni. Talán ez egy velem született tehetség – olyan, ami sok emberben megvan.”

Nincs azonban sok ember a környéken, aki elérte volna azt, amint ön…
„Szerencsés voltam.”

Valóban csupán a szerencse volna? Egyesek azt mondják, hogy mindenki a saját szerencséjének kovácsa…
„Amit tenni kell, hogy amikor a lehetőség adott, akkor megragadod. Sok ember botladozik egy életen át, mondván, hogy ’csinálhattam volna ezt’ és ’csinálhattam volna azt’. Én megragadom a lehetőséget.”  

Megmondaná, hogy mit jelent önnek ez a három szó – pénz, hatalom és siker? Kezdjük a pénzzel…
„Semmit sem jelent nekem.”

Hatalom?
„Semmit.”

Siker?
„Semmit. Csak azt csinálom, amiről úgy gondolom, hogy csinálnom kell. Ha elküld, hogy végezzek el egy feladatot, akkor a tőlem telhető legjobbat fogom csinálni önnek. Ez a sikeresség?”

Pénz, hatalom és siker – ez mind megvan önnél. Melyik nélkül boldogulna?
„A pénzt inkább nem nélkülözném, de nem ez a legfontosabb dolog. Siker? A sikert megszerzed, ha elérsz valamit. Nem sikeresnek lenni azt jelenti, hogy nem csinálni semmit – csak feküdni az ágyban naphosszat.”

Meglepődött valaha azon, hogy mennyire sikeres volt az évek folyamán?
„Sok dologban szerencsém volt.”

De bárhova megy, limuzin és rendőri kíséret várja – a sikeres ember jellemzői. Vannak pillanatok, amikor világossá válik a számára, hogy mennyire is sikeres?
„Á, a rendőri kíséret… úgy gondolom, ők csak meg akarnak bizonyosodni arról, hogy odaérek.”

Úgy tűnik, a szerencse fontos tényező az életében. Mit jelent a számára?
„A jó időben a jó helyen lenni és lenni annyi bátorságnak, hogy megragadd a lehetőséget.”

Emlékszik olyan helyzetre, amikor igazán úgy érezte, hogy megérintette a szerencse?
„Nem. Nagyon sokszor megtörtént velem. Á, egy dolog, amire a háborúból emlékszem: kint voltam krumplit szedni, hogy keressünk egy kis pénzt, amikor egy német harci repülőgép csak méterekkel zuhant le onnan, ahol voltam. A becsapódás felemelt és méterekkel arrébb sodort – de ennyi volt – még csak kisebb sérüléseim se lettek! Ez szerencse volt! És ennek a szerencsének semmi köze nem volt hozzám. Nem szerencsés voltam, hanem irtóra szerencsés. Nyilvánvalóan, sok ember érezte pechesnek magát ugyanazon a napon…”

Van ebben a szobában egy eléggé szokatlan dolog – valami, amit sokan talán nem is társítanának automatikusan önnel – egy tűzoltósisak. Bizonyára tartozik hozzá egy történet…
„Egyszer megkérdezték, hogy hogyan írnám le a munkámat és azt mondtam, hogy én egy tűzoltó vagyok. Én pontosan ez vagyok – egy tűzoltó! Sokan azonban úgy gondolják, hogy több tüzet gerjesztek, mint amennyit eloltok…”

Ha nem az autóversenynél kötött volna ki, lett volna B-terve?
„Mindig üzlettel akartam foglalkozni. Megértettem, hogy ahhoz, hogy versenyző legyél, azt teljes munkaidőben kell csinálni – én pedig nem voltam erre felkészülve. Üzlettel akartam foglalkozni.”

De gondosan megválaszthatta az egyes üzleteket…
„Mindig túl elfoglalt voltam, hogy visszaemlékezzek, mi lehetett volna. Szeretem, amit csinálok – különben nem csinálnám. Elég szerencsés vagyok, hogy van választási lehetőségem. Ha nem akarnám ezt csinálni, akkor nem csinálnám. Nem a pénzért csinálom. Ha azonban csinálok valamit, biztos akarok lenni, hogy rendesen mennek a dolgok. Ugyanez a helyzet tojásfőzéskor vagy egy fontos szerződésnél. És ha az az érzésem, hogy nem tudom megfelelően csinálni, akkor nem csinálnám.”

Mindig úgy tűnik, hogy tudta, mit tehet és mit nem…
„Valószínűleg mások nem voltak arra felkészülve, hogy feladják azt, amit fel kell adni ahhoz, hogy megfelelő munkát végezz. Emiatt én sok dolgot feladtam.”

Amikor belenéz a tükörbe, gondolja azt olykor, hogy: ’Ez tényleg én vagyok, akiről írnak és beszélnek’?
„Mostanság igyekszek nem tükörbe nézni! (nevet) De nem, mivel csak a munkámat végzem. És amit csinálok, remélem, hogy jól végzem.”

Még mindig sokan vannak, akik azt hiszik, hogy a legnagyobb motivációs erő az ön számára a pénz…
„Soha semmit nem tettem a pénzért. A pénz annak a mellékterméke, amit csinálok. A legelső időktől kezdve volt egy nagyon sikeres üzletem, amikor 20 éves voltam. Ami már akkor is motivált, hogy jó üzleteket kössek – nem hogy meggazdagodjak. A pénz a jó üzletből jön, amit az emberek nem értenek. Nem gondolom, hogy bárki olyat fog találni, aki több mint jó anyagi körülmények közt élve csak azért csinálja, amit csinál, hogy több pénzt keressen.”

Van valami elképzelése arról, hogy merre mehet a Formula–1-es versenyzés a következő évtizedben?
„Nincs. A következő év miatt aggódok! Bárki, aki ma elkezdi mondani, mi fog történni három év múlva, téved. Máskülönben nem lennének azok a problémáink, amiken most megyünk keresztül.”

Van egy nézet a paddockban, miszerint még mindig 12 csapatvezető tesz ki egy Bernie Ecclestone-t. Mire gondol, amikor ilyesmiket hall?
„Majd meglátjuk! (nevet) Talán mindnyájuknak meg kellene érteniük, hogy a saját üzleteiket vezessék rendesen és ne a másokéval foglalkozzanak. Ami a Formula–1 számára jó, akkor az mindenkinek jó, aki benne van – a csapatoknak és a társaságoknak. Túl sok ember gondol arra, ami csak neki jó. Ugyanez a helyzet a szabályokkal – csak azon gondolkodnak, mi teheti őket nyerővé.”

Ez az egész az egóról szól?
„Nem egónak nevezném, hanem ostobaságnak. Az egésznek a globális oldaláról kellene gondolkodniuk. Minden csapat nagyon versenyképes és győzni akar, melyet teljes mértékben támogatok, de a szintfeltételeknek megfelelően kellene nyerniük és nem megpróbálni nagy előnyt szerezni. Ha előnyt szereznek, mivel valaki jobb autót tervez vagy jobb versenyzőjük vagy stratégiájuk van, akkor az szuper, de nem kellene megpróbálniuk kigondolni dolgokat, hogy úgy induljanak, hogy tudják, előnyben vannak. Sokuk szeretne úgy kezdeni, hogy a motor terén egy kis előnyben van a többiekhez képest, mely nem igazán az az út, amin haladni kellene.”

Az utóbbi időben számos program volt, ami a 40 évvel ezelőtti Formula–1-es versenyzést mutatja be, mint pl. Jochen Rindt halálának 40. évfordulója. Akkoriban a versenyzők mind olyanok voltak és úgy viselkedtek, mint a sztárok. Mi történt azóta a személyiségükkel?
„Úgy vélem, maguk a csapatok nem bátorítják a versenyzőket, hogy különösképp szabadok legyenek. És egyszerűbb a számukra nem annak lenni, habár azt kell, hogy mondjam, jelenleg is sok kiváló srác versenyzik. Ugyanakkor sok időbe telik a karakterek kiépítése – nem fejlődik ki egyik napról a másikra.”

Van valami ötlete arra vonatkozóan, ki jön ön után?
„Fogalmam sincs. Talán ismét egy másik használtautó-kereskedőt kellene kiszemelniük!

Forrás:motorsportal.hu