Döntöttek: Peking téli olimpiát is rendezhet 2022-ben

A kínai fővárosnak egyetlen riválisa, a jóval esélytelenebbként számon tartott kazah Almati maradt a végszavazásra, mely egyáltalán nem volt zökkenőmentes, az elektronikus szavazórendszer meghibásodása miatt ugyanis papíron kellett voksolni.

A NOB pontosan száz tagja közül 85-en, köztük Schmitt Pál adták le szavazatukat: Thomas Bach felmentést kért, az érintett országok képviselői (három kínai sportdiplomata) értelemszerűen nem vehettek részt a döntéshozatalban, tizenegyen pedig nem jelentek meg a maláj fővárosban – közöttük Sepp Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöke sem.

A szavazás a vártnál jóval szorosabb eredményt hozott, a kínai főváros 44-40-re győzött.

„Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a NOB ismét bizalmat szavazott nekünk, és újra megkapjuk az esélyt, hogy sportolóközpontú, fenntartható és gazdaságos olimpiát rendezzünk, olyat, amilyet ígértünk. Emlékezetes esemény lesz a Nagy Fal lábánál az egész olimpiai családnak” – olvasható a pekingi pályázati bizottság közleményében.

A sportvezető hozzátette, a hét év múlva esedékes olimpiával, illetve annak szervezőivel szemben elvárás, hogy maximálisan megfeleljen a NOB reformcsomagjának, az Agenda 2020-nak. A kínai főváros számára komoly versenyelőnyt jelentett a 2008-as nyári játékok, melynek létesítményei, infrastrukturális fejlesztései jelentősen olcsóbbá tehetik a 2022-es rendezést.

A multisportesemény iránt korábban Oslo, Stockholm, Krakkó és Lviv is érdeklődött, de időközben valamennyi város visszalépett különböző okok miatt.

Ázsiára központi szerep hárul a közeljövőben a nemzetközi olimpiai mozgalomban, a ’22-es téli olimpia mellett ugyanis a 2018-as téli játékoknak a koreai Pjongcsang, míg a 2020-as nyári kiadásnak Tokió a házigazdája.

A NOB közgyűlésén a 2020-as ifjúsági téli olimpia helyszínéről is döntöttek: a nemzetközi bizottság otthonául is szolgáló svájci Lausanne a romániai Brassót győzte le.