Döbbenet: a belgák felszámolják a lila-fehér érzelmeket Újpesten

"Úgy tűnik, a klubnál most sem számítanak a régi újpestiek – mint szakmai hátország – munkájára, támogatására. Viszont legalább új tulajdonos van és a belga klubvezetés sok pénzt tesz be, ahogy ez elvárható. Nekünk marad a szurkolás, meg a remény, hogy a belgák jól költik el a pénzüket, megfelelő embereket választanak ki a munkához” – jelezte a volt sportigazgató, egykori UTE csatár.

A öregfiúk csapattárs, Mezőkövesden újabb egy évet vállaló edző, Véber György radikálisabban fogalmazott a belgák működéséről: „Nem jók a jelek, bármennyire is az rendeli a zenét, aki fizet érte. Szlezák Zoltánt, az egyik utolsó mohikánt az UTE veteránjai közül éppen most rúgták ki az NB II-es csapat kispadjáról. Azt látom, hogy mindenkit eltüntetnének, akinek még érzelmi kötődése van Újpesten. És még érthető lenne olyanok eltávolítása, akik a tradíció hordozásán kívül a szakmához nem értenek, de Szlezák például egy toldozott-foldozott csapattal állt igenis helyt. A semmilyen szinten „senki ősújpestire nem számítanak jelenség” aggasztó: a klub székházában csak ismeretlen arcokat látok. Kényes az Újpestnél így nagy tervekbe vágni” – vélekedett Véber György.

„Mi UTE-öregfiúk változatlan szomorúsággal figyeltük a mai NB I-es csapat, az utódok vergődését. Ott vagyunk minden hazai meccsen, szurkolunk, de a futball alapját képező odaadást nagyon hiányoljuk a mai lila-fehér mentalitásból. Nem véletlen, hogy a Megyeri úti szurkolók hangosan követelték a kispadra Mészöly Gézát és Véber Gyurit. Nem láttuk idén a szakmaiságot az edzői stábtól sem” – fogalmazott Kovács Zoltán.