Dárdai Pál kőkemény ígérete a magyar labdarúgásnak

Dárdai Pál, a Hertha BSC vezetőedzője és a magyar válogatott korábbi kapitánya az M4 Sportnak adott exkluzív interjújában elmondta, ha a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szakmai bizottságának fejlesztési programjából most sem lesz semmi, többet nem próbálkozik azzal, hogy segítsen, míg a válogatottnál úgy látja, ha a sikeres Európa-bajnokság után Bernd Storck picit hamarabb nekilát a fiatalításnak, akkor Marco Rossi szövetségi kapitány könnyebb helyzetben lenne.

 

Mint ismert, szeptemberben új szakmai bizottság alakult a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) döntéselőkészítési procedúrájának erősítésére, ám azóta nem sokat lehetett hallani a dologról. A bizottság tagja Dárdai Pál is, aki elmondta, az első összeülés egyelőre még várat magára.

 

„Én is csak a meghívóig jutottam. Most küldtek egy konkrétabb üzenetet, hogy milyen témakörök lesznek és miben kell gondolkozni, de még nem ültünk le közösen. Várom, hogy jelezzék, mikor lesz az első összeülés, mert szívesen segítek. Szabics Imrével, Lőw Zsolttal és az idősebb kollégákkal közösen az előző körben is nagyon komoly munka lett letéve az asztalra, ami direkt Magyarországra, a magyar iskolarendszerre és a honi focira nézve készült, de nem lett belőle semmi. Bízom benne, hogy ha itt most valami történik, akkor végigviszik a programot és lesz változás is, mert még egyszer nekifutok, de ha ebből sem lesz semmi, akkor többször nem próbálkozom azzal, hogy segítsek, mert ez is időbe kerül, az ember belead apait, anyait.”

 

Kérdésre a Hertha trénere elmondta, nem tudja, kin múlt, hogy az előző programból nem lett semmi, de azt tudja, hogy a munkamorálon nagyon sok múlik.

 

„Kétfajta magyar ember van: az egyik nagyon-nagyon tud dolgozni és szenvedéllyel bele tud halni a munkába, és van a másik, amelyik nem igazán rak arrébb semmit. Meg kell találni a szorgalmas embereket, akik hittel bele tudnak menni a munkába. Meg kell mondani nekik, hogy ez a program, azonosulni kell vele és akkor működik.”

 

Saját példát hozott, hiszen a berlini klubnál sem kellett évtizedeket várni arra, hogy a szisztematikusan eltervezett és jól megszervezett munka meghozza a gyümölcsét.

 

„A Herthánál is 2010 óta van komoly akadémia, filozófia és utánpótlás. Akinek tetszik, az csinálja, kevés pénzért is nagy szenvedéllyel. Van, akinek nem tetszik és elmegy, megadja magát, mert nem bírja, hogy néha 14 órát dolgozzon naponta, ami tényleg nem egyszerű.”

 

Mikor Dárdai azt mondja, szívesen segít, akkor nem a levegőbe beszél, magyar edzőket is szívesen fogad kevés szabadnapjai némelyikén, és ő, valamint a klub is mindent megtesz, hogy az oda látogató szakemberek értékes tapasztalatokkal gazdagodjanak.

 

„Vannak szorgalmas emberek, most itt van például Kiss Baranyi Sándor, aki hozta a csapatát, az összes utánpótlásedzőt. Fiatal trénerek, akik akarnak, lelkesek, így ha ilyen felkérést kapok és van egy szabadnapom, akkor szívesen segítek. Kapnak egy prezentációt: tőlem egy egyheti profi felkészülési tervet, míg az akadémia igazgatója az ott zajló munkába, a sportigazgató pedig az akadémia filozófiájába avatja be őket. Olyan két napot töltenek itt el, ami talán megnyit bennük valamit, elviszik, amit hasznosnak találtak, de mi nem akarjuk megmondani nekik a frankót.”

 

Dárdai a válogatottal kapcsolatban is megosztotta véleményét, s úgy látja, a finnek elleni első meccset kivéve – „a nemzeti csapat picit alábecsülte azt a találkozót” – rendben van a Rossi-csapat Nemzetek Ligája-szereplése, „ennyi van a labdarúgásunkban”, de a fiatalítást kicsit korábban el kellett volna kezdeni.

 

„Lehet, hogy Bernd Storcknak kellett volna egy picit előbb belevágnia a fiatalításba. A sikeres Európa-bajnokság után egyből vonalat húzni, mert így most Marco Rossinak nehéz. Sokan kiöregedtek, az utánpótlás-válogatottak eredményei pedig nem valami kecsegtetőek. Nem egyszerű tehát, mert az nem úgy megy, hogy az U21-ből rögtön odaveszek három toptehetséget. Egy ígéretes utánpótlás-játékos akkor lesz felnőtt labdarúgó, ha már lejátszott 40-50 első osztályú meccset, és ha azokon ragad rá valami és azt fejleszt is, akkor lehet belőle jó játékos, ha nem, akkor nem lesz belőle futballista. A válogatott játékosai sajnos alig játszanak nemzetközi meccseket, azaz a válogatott adja nekik a nemzetközi rutint. A jövőre nézve kérdés, milyen csoportot sorsolnak nekünk az Eb-selejtezőkre, addigra kell a kapitánynak felkészítenie az együttest. A szurkolóknak meg sajnos le kell nyelniük, hogy a Nemzetek Ligája-találkozók előkészületi meccsek voltak.”