Adódott a kérdés, hogy a Hertha vezetőedzője mit akart elsősorban a helyszínen tanulmányozni, a magyar nemzeti csapat, vagy a német klub színeiben a keze alatt futballozó Mathew Leckie játékát.
„Siófokon nyaralok, itt van az egész család, nagyon ritkán jövünk így össze – kezdte a szakember. – Érdekel a magyar csapat, sok barátom és ismerősöm van itt. Ha már itt vagyok, megnézem Lekit is, mert ugye az én játékosom, egész évben velem készült.”
A magyar válogatottal kapcsolatban Dárdai azt mondta, hogy „kevés idő volt a felkészülésre, de minden meccsen egyre jobban kell muzsikálniuk a játékosoknak”.
Ezután rátért a lényegre: „Lehet, hogy ez csúnyán hangzik, de limitált játékosaink vannak nemzetközi szinten. Ahhoz, hogy ők működjenek, rengeteget kell együtt dolgozniuk, hogy az edzők bele tudjanak nyúlni az automatizmusba. Megnézzük a mai formát, hogyan fog a mai csapat szervezetten együtt játszani. Idő kell, türelem kell, mind a játékosoknak, mind a vezetőknek, mind az embereknek. A limitált játékosoknak idő kell, hogy legyen egy rendszer. A biztonságos rendszer begyakorlásához is idő kell.”
Dárdai a fehéroroszok elleni meccset nem látta, csak a gólokat és a mérkőzés utáni statisztikákat, így az akkori játékról nem tudott véleményt mondani. Az ausztrálok ellen azt várta, hogy már tisztább képet kapunk a válogatott játékáról.
„Már sok mindennek ki kell jönnie a védekezésben, hol kezdik a védekezést, milyen magasan állnak támadásba, az ellenfél hibáit meg kell lovagolni. Nem vagyok bent az öltözőben, a stáb biztosan kielemezte az ellenfelet.”
Az egyetlen nemzetközi szinten sikeres edzőnk nem tudja, mennyi idő kell ahhoz, hogy a magyar válogatott sikeresebb legyen.
„Én valamikor úgy döntöttem, hogy a Pintér-csapatot kitöröltem, és az Egervári-csapatra építettem. Az Egervári-csapatnak volt egy kohéziós ereje, jó csapatszelleme, ezt próbáltam erősíteni, más taktikai elemekkel. Kicsit nehéz a helyzet, ha úgy nézzük ez a Storck-csapat, ő rakta be ezeket a srácokat. Össze kell rakni őket valahogy, hiszen a Storck-éra végén kicsit már szétcsúszott a csapat, jöttek a vereségek” – nyilatkozta Dárdai, majd hozzátette: „A felemelkedéshez az kell, hogy a magyar játékosok nemzetközi rutint szerezzenek, a Bajnokok Ligájában és az Európa Ligában játszanak, így könnyebb lenne a válogatott edzőjének a feladata”.
Az egykori kapitány azt mondta, neki azért volt könnyű dolga, mert az akkori csapatba behozta a régi, rutinos játékosokat, akik mindent megcsináltak neki.
„Türelem. A klubcsapatoknak jobban kell dolgozniuk, az utánpótlásban sokkal, de sokkal jobban, őszintébben és keményen kell venni a dolgokat ahhoz, hogy előrelépjen a magyar labdarúgás. A genetikánkban benne van, én mindig azt mondom, hogy nagyon vág az agyunk. Sok mindenre képesek lennénk. Fizikailag lehet, hogy nem, de agyban dől el nagyon sok ebben a játékban. Mivel a magyar játékosok tényleg sérósak, rájuk lehet bízni komoly feladatot, megcsinálják, mert van hozzá intelligenciájuk, játékintelligenciájuk. Ebbe kapaszkodnék, ezt erőltetném, valahogy egy igazi filozófiát kellene kialakítani” – véli Dárdai, aki a június 14-én kezdődő oroszországi világbajnokságot Zamárdiban, baráti társaságban kíséri majd figyelemmel.