Buzánszky és Grosics átvette a Nemzet Sportolója elismerést
A 85 éves Grosics 1947 és 1962 között 86 alkalommal védte a magyar válogatott kapuját, míg a jövő héten 86 esztendős Buzánszky védőként 1950 és 1956 között 49-szer ölthette magára a címeres mezt. Mindketten szerepeltek 1953-ban az "Évszázad mérkőzésén", amelyen az Aranycsapat 6-3-ra legyőzte Angliát a Wembley Stadionban, valamint az 1954-es, németek ellen elveszített világbajnoki döntőben is.
A Nemzet Sportolója címeket először 2004. május 6-án adták át. A kormány Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter javaslata alapján döntött arról, hogy Albert Flórián (labdarúgás), Balczó András (öttusa), Bíróné Keleti Ágnes (torna), Gyarmati Dezső (vízilabda), Hammerl László (sportlövészet), Kulcsár Győző (vívás), Polyák Imre (birkózás), Portisch Lajos (sakk), Puskás Ferenc (labdarúgás), Székely Éva (úszás), Weltner Györgyné Ivánkay Mária (asztalitenisz) és Zsivótzky Gyula (atlétika) kapja meg a címet. Közülük Puskás Ferenc megromlott egészségi állapota miatt nem tudott részt venni az ünnepségen. A közéletből szinte teljesen visszavonult Balczó András elfogadta a díjat, de távol maradt az eseménytől.
Puskás Ferenc halála után Földi Imre súlyemelő került be az elitklubba 2007-ben. Abban az évben hunyt el Zsivótzky Gyula, akinek helyére Sági Györgyné Rejtő Ildikót, a kétszeres olimpiai bajnok tőrvívót választották be a Nemzet Sportolói közé. Polyák Imre tavaly november 15-én hunyt el, így ismét új tagot kellett jelölni.
Az Országgyűlés 2010. december 6-án módosította a sportról szóló törvényt, a változtatás értelmében egyidejűleg tizenkettőnél többen is birtokolhatják a Nemzet Sportolója címet. Szilágyi György jobbikos képviselő indítványát a parlament – házszabálytól eltéréssel – egy nap alatt megvitatta, majd egyhangúlag, 327 igen szavazattal elfogadta. A politikus a törvénymódosítást azért szorgalmazta, hogy Buzánszky Jenő és Grosics Gyula, az Aranycsapat két élő legendája egyszerre kaphassa meg a Nemzet Sportolója címet. A módosítás alapján – indokolt esetben, a sportért felelős miniszter javaslatára – a kormány egyedi döntésével a jogosultak köre tizenkét főnél szélesebbre bővíthető.
Szíjjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője március 10-én jelentette be: a kormány úgy döntött, 12-ről 13-ra emeli a Nemzet Sportolója cím birtokosainak számát, hogy Grosics Gyula és Buzánszky Jenő, az Aranycsapat két legendás labdarúgója egyszerre részesülhessen a kitüntetésben.
A sporttörvény értelmében a Nemzet Sportolója cím havi nettó 500 ezer forintos életjáradékkal jár együtt, s azon 60 évnél idősebb, kimagasló eredményt elért sportolónak adományozható, aki aktív sportpályafutását követően is kimagasló szerepet töltött be a honi sportéletben.
A legendás, évszázad mérkőzésen mindketten játszottak:
Buzánszky Jenőnek, az Aranycsapat labdarúgójának portréja, aki a kedden vette át a Nemzet Sportolója címet:
|
Sport365Lexikon – Névjegy Buzánszky Jenő (Újdombóvár, 1925. május 4.-) 49-szeres válogatott labdarúgó, az Aranycsapat hátvédje, edző, sportvezető. 1943 és 1947 között MÁV munkás, 1947-1978 között a Dorogi Szénbányák munkatársa. 2010. május 4. óta a dorogi stadion az ő nevét viseli. Az Aranycsapat egyetlen vidéki tagja volt. Klubjai: Dombóvári Vasutas (1938-1946), Pécsi VSK (1946-1947) Dorogi AC (1947-1949), Dorogi Tárna (1949-1950), Dorogi AC (1957-1960) Dorogon 274 élvonalbeli mérkőzésen szerepelt (a klub többször cserélt nevet: Dorogi Tárna, Dorogi Bányász, Dorogi AC), az NB II-ben 56 mérkőzésen lépett pályára. Hivatalos bajnoki mérkőzéseken 25 gólt rúgott. A legjobb eredményük két 5. hely (1950 ősz, 1955), a vidék legjobbja cím birtokosa két alkalommal.(Dorogi Bányász-1954 és 1955). A Testnevelési Főiskolán szerzett diplomát szakedzői tagozaton 1964-ben. 1960 és 1972 között edző. 1961-65 és 1967-69 között a Dorogi Bányász edzője, 1972-85 között ugyanott technikai vezető. 1965-67 és 1970-71 között az Esztergomi Vasutas edzője, 1972 a Fősped Szállítóknál dolgozott. 1985-1993 között a Komáromi illetve Komárom-Esztergom megyei Labdarúgó-szövetség elnökhelyettese, 1993-97 között elnök. 1993-tól kezdve az MLSZ elnökségi tagja volt, az utánpótlás bizottság elnökhelyettese. A Debreceni Egyetemen már több, mint tíz alkalommal rendeztek a tiszteletére labdarúgókupát, míg Pécsett a Leőwey Klára Gimnáziumban 2010-ben már harmadszor volt sikere az Aranycsapat korábbi játékosáról elnevezett bajnokságnak. Ezeken az eseményeken Buzánszky Jenő is részt vesz. Városának, Dorognak a stadionja a képviselő-testület döntése alapján 2010. májusától a Buzánszky Jenő Stadion nevet viseli. Buzánszky Jenő: Legjelentősebb eredményei játékosként: Kitüntetései: |
Grosics Gyulának, az Aranycsapat labdarúgójának portréja, aki a kedden vette át a Nemzet Sportolója címet:
|
Grosics Gyula (Dorog, 1926. február 4. –) magyar labdarúgó, az Aranycsapat kapusa, 86-szoros magyar válogatott. A sportsajtóban elterjedt beceneve „a fekete párduc” volt (ő volt az első kapus, aki fekete mezt vett fel a pályán). Tizenhárom évesen a Dorogi AC csapatában kezdte sportpályafutását. 1947-től a MATEOSZ illetve Teherfuvar hálóját őrizte. 1950-ben került a kor sztárcsapatához, a Budapesti Honvédhoz, amely akkoriban az Aranycsapat legendás játékosainak a gyűjtőhelye volt. A helsinki olimpián (1952) a győztes magyar válogatott tagja volt. Három világbajnokságon (1954, 1958, 1962) szerepelt a kifutásairól is híres kapuvédő. Háromszoros magyar bajnok volt, 390 bajnoki mérkőzésen lépett pályára és 1947 és 1962 között 86 alkalommal volt a válogatott kapusa. Részese az évszázad mérkőzésének nevezett 6:3-as londoni diadalnak. Az 1954-es berni világbajnoki döntő ezüstérmese. Az 1954-es berni csatavesztés után a harag őt is utolérte. Máig tisztázatlan okokból hazaárulással vádolták, s kis híján a börtönben végezte. Pestről száműzve ugyan, de a Tatabánya kapujában folytathatta, ahol 1963-ig játszott. 1964-ben abbahagyta a labdarúgást, mert nem engedték, hogy a Ferencvároshoz igazoljon. Nemcsak abban volt úttörő, hogy fekete mezt húzott, hanem abban is, ahogyan kapusként irányította a védelmet, szinte az egész csapatot, ahogyan együtt élt a játékkal, olykor a kapuját messze elhagyva. Szinte negyedik hátvédként szerelt és indította a csapattársakat. Edzőként dolgozott Tatabányán, Salgótarjánban, a KSI-nél és Kuvaitban is. Másfél évtizedig, nyugdíjba vonulásáig volt a Volán Sport Club elnöke, ahol futballéletünk egyik vezérszónoka volt, aki már a hetvenes évek végén megannyiszor figyelmeztetett a sportág morális csődjére. Később a politikai életben is feltűnt, 1990-ben az MDF színeiben indult az országgyűlési választásokon, de nem jutott be. Később még párszor megmérettette magát, de sosem nyert, így hamar kiderült, ez nem a neki való terep. A Magyar Olimpiai Bizottság 1995-ben olimpiai érdemrenddel tüntette ki. Grosics a magyar válogatott 1948 és 1954 között veretlen csapatának, állandó kezdő kapusa volt. A Budapesti Honvéd színeiben játszott és 1952-ben a Helsinki olimpián olimpiai bajnok lett a magyar válogatottal. Az 1954-es svájci világbajnokságon mindenki magyar győzelemmel számolt. Az 1956-os forradalom leverése után szétesett az Aranycsapat, Grosics több csapattársával együtt az itthon maradás mellett döntött. A válogatott kapusa maradt, de egy évre eltiltották a pályától, később szerepelt az 1958-as és az 1962-es világbajnokságon is, 1963-ban vonult vissza. A FIFA statisztikái szerint 1954 és 1962 közt Grosics 21 FIFA-tornán játszott meccsen védte a magyar válogatott kapuját (ebben 15 nyert meccs volt és két döntetlen). A világbajnokságokon játszott 11 meccsen 17 gólt kapott, a hat világbajnoki selejtezőn hatot, az öt olimpián játszott meccsen pedig csak kétszer tudták bevenni a kapuját. A legtöbb gólt egy meccsen belül az 1954-es világbajnokság csoportmérkőzésein a németek ellen játszott találkozón kapta. Ezt a meccset Magyarország 8-3-ra nyerte, hogy aztán a döntőben óriási meglepetést okozva 3-2-re kikapjon a németektől. Grosics 3 gólt kapott az 1962-ben Budapesten Hollandia ellen vívott, döntetlenre zárult meccsen is. Grosics 86 válogatott szereplését tekintve (amiből 59 barátságos mérkőzésen történt) ritka volt a kudarc: 59 győztes, 14 döntetlen és csak 13 vesztes mérkőzésen védett, összesen 96 gólt kapott, miközben csapata 258 gólt rúgott. Ez meccsenként 1,12 gólt jelent, ami azokban a mainál sokkal gólgazdagabb időkben alacsonynak számít. Először 21 évesen állt a válogatott kapujában, 1947-ben Albánia ellen, utoljára 36 éves korában, 1962-ben (Jugoszlávia ellen), a két találkozó közt 15 év és 55 nap volt. 2008-ban többször intenzív osztályra került, kilyukadt a tüdeje, illetve tüdőgyulladást kapott, de sikeresen megoperálták. Grosics Gyula ismét kórházban. 82. születésnapján szabályosan, szimbolikus céllal leigazolta a Ferencváros. 2008. március 25-én debütált a Ferencváros színeiben, amikor a zöldek ellenfele az angol másodosztályú Sheffield United volt. Grosics a kezdőcsapatban kapott helyet.
Grosics Gyula Legjelentősebb eredményei játékosként: Kitüntetései: |
A Nemzet Sportolója cím jelenlegi birtokosai:
|
Albert Flórián, aranylabdás labdarúgó (2004 óta) A korábbi tagok: |
