Boris Becker "megsértette" Fucsovics barátnőjét?
Vendégszerzőnk, Felföldi József írása
Nagy tisztelője vagyok a női nemnek. Aki ismer, vagy legalább olvasott már tőlem néhány bejegyzést ezen az oldalon tudhatja, hogy nálam általában a hölgyek felé billen a mérleg. Nem hagyom szó nélkül az igazságtalanságot, teljes vállszélességgel kardoskodok az egyenjogúság kérdésében, s hajlandó vagyok komoly kritikával illetni a férfitársaimat még akkor is, ha tudom, hogy ezzel nem leszek valami túl népszerű a körükben.
Teszem ezt azért, mert valóban hiszek abban, amit leírok, s úgy érzem, ha hangot adok a gondolataimnak a női nem szövetségese lehetek, segítve kicsit az ügyüket egy továbbra is férfiak által dominált világban. Most viszont ugyanazzal a tisztelettel, ahogy a hölgyek felé fordulok szeretném megjegyezni, hogy kezdünk átesni a ló túloldalára, az irány pedig rossz, nagyon rossz! Hiszek az egyenjogúságban, abban viszont nem, hogy annak szellemében egyformának kellene lennie a férfinak és a nőnek! Hogy az ember csak ember, s nem vehetjük észre egymást, mint férfit vagy, mint nőt, mert az már szexizmus, s akkor már nem az adott személy valódi értékeire koncentrálunk.
Valami hasonló dolog történt szerdán Wimbledonban.
Boris Becker éppen Fucsovics Márton mérkőzésén közvetített, amikor a kamera a tehetséges teniszező lelátón szurkoló barátnőjére szegeződött, Becker pedig valószínűleg teljesen ártatlanul a következő bókot ejtette el: „Azt mondják, a magyar nők a világ legszebbjei. Ezt én nem tudom, de az biztos, hogy ő nagyon csinos!”
Micsoda sértés!
Egy csinos nőre azt merte mondani, hogy csinos. S ebből nagy port kavaró ügy lett a nemzetközi sajtóban! Egyesek szerint sértő, hogy két férfi nyugodtan diskurálhat az élő sportközvetítés során egy idegen hölgy külleméről, én viszont úgy érzem, hogy ez a bók nem tekinthető tárgyiasításnak, vagy visszatetsző gesztusnak Becker részéről. Senki nem mondta, hogy a Fucsovics mennyasszonyának a külseje volna a legfőbb, vagy egyetlen erénye, egyszerűen arról van szó, hogy a férfi észrevette egy nő szépségét, s ennek a lehető legártatlanabb formában egy kedves bókkal hangot adott. Tisztelem a nőket, de nem akarok egy olyan világban élni, ahol rám, mint férfira, vagy a bókjaimra, és az udvarlásomra már nincs szükség, ahol nem merhetek akár csak annyit megjegyezni, hogy valakit szépnek találok, és azt sem akarom, hogy a hölgyek úgy érezzék, hogy amikor dicséretet kapnak a megjelenésükre vonatkozóan, akkor az egy méltatlan sértés a belső értékeikkel szemben!
A nő és a férfi egymás nélkül mit sem ér, s bizony a két nem közötti kapcsolati dinamika része az, hogy észrevesszük és méltányoljuk egymást, mind a külsőségek, mind a belső értékek alapján!
Az pedig a feminizmus támogatójaként is ki merem mondani, hogy a – sok, sok jogos eset ellenére – a feminista hisztéria létező fogalom! Ilyenkor nem nőkért, a nők jogaiért csinálunk valamiből „ügyet”, hanem a férfiak ellen fordulunk, ez pedig rossz irány, mert az egyenjogúság alapja a kölcsönös tisztelet!
A szerkesztő kiegészítése
Időközben megszólaltak a leginkább érintett személyek is vagyis Böszörményi Anett és párja Fucsovics Marci is.
Böszörményi Anett:
"Ha nő vagy, ez egy kedves bók egy férfitől. Csak azoknak jelent szexizmust, akiket nem ismernek el. Senkiről ne nyilatkozzanak az én nevemben. Remélem, egy nap ti is kaptok egy igazi férfitől hasonló bókot. Ha nő vagy, a csinos egy kedves jelző egy úriembertől."
Fucsovics Márton:
"Nekem jólesett, hogy a párom kapott egy bókot"
Forrás: FelföldiJózsef/Facebook
Borítókép: nypost.com
