Birkózó szövetségi könyvvizsgálat: nincs ügy

A független könyvvizsgálói jelentés végső, már a szövetségtől kért hiánypótlást is tartalmazó eredményének ismertetése zajlott le ma az MBSZ elnökségi ülésén, és az azt követő sajtótájékoztatón.

A vizsgálat megállapította, hogy a szövetség valamennyi pontban teljesítette a hiánypótlási kérést, így nem volt akadálya a könyvvizsgálói vélemény kialakításának.
– A hivatali titkokat, a kiszivárogatott információkat törvényellenesen használta fel az önmagát Ligaként jegyző szervezet. Bizalmas információt tett közzé a honlapján, és olyan véleményezéssel látta el, mintha végeredmény lenne, nem pedig egy folyamatban lévő ügy menetének egyik állomása. Ez pedig – mint Gáspár Tamás elmondta – jogi szakértők szerint komoly aggályokat vet fel, a közlés ugyanis félrevezette a közvéleményt, sajtóügyet kreálva belőle.
A független könyvvizsgáló felhívta a figyelmet bizonyos könyveléstechnikai hiányosságokra, amelyeken a jövőben változtatni kell, de kiemelte: nem találkozott olyan hibával, amely a végeredményt alapvetően befolyásolta volna. Amikor a szövetség vezetői visszajelzik, hogyan lépnek fel a könyvelés szakszerűtlenségei ellen, a felügyelő bizottság akkor alakítja ki a végső álláspontját.
Az átvilágítás során a hiánypótlásra átadott dokumentumok alapján a könyvvizsgáló tudomására nem jutott olyan tény, amely alapján jelentési kötelezettség terhelné.
A 2005-ös világbajnokságról szólva: az állami elszámolás rendje nem ugyanaz, mint a számviteli törvények által igényelt. A szövetség az állam felé annak idején hiánytalanul elszámolt a verseny egész költségvetésével. Akkor elegendő volt a számlákról – hitelesített! – másolatokat benyújtani, a könyvvizsgáló viszont most az eredeti dokumentumokat kérte, és azokat a szövetség hiánytalanul bemutatta.
Lehetett hallani arról, hogy egy díszvendég ellátása kilencmillió forintba került, ami annak a következménye, hogy 2005-ben sok olyan szerződés született, amelyet egy tételben (és nem egy főre!) számláztak. A számlákhoz kötelezően csatolt szerződésben viszont pontosan benne van minden részlet. Sajnálatos plusz kiadást jelentett, hogy a helyszínen, a Papp László Sportarénában azokat a szolgáltatókat kellett igénybe venni borsos áron, akiknek kizárólagos szerződésük volt a létesítménnyel. Egy felvetés szerint érthetetlen, hogy a plusz kiadások miért nem kerültek be a Sportarénával megkötött bérleti szerződésbe, csak hát a létesítmény az úgynevezett állami napjainak terhére volt köteles befogadni a világbajnokságot… (A francia beruházó-tulajdonos szerződése úgy szólt, hogy az Arénát köteles minden évben meghatározott számú napra ingyen bocsátani a magyar sport rendelkezésére.) Vagyis külön bérleti szerződést nem kellett kötni a birkózó-világbajnokságra.
Még derűt kiváltó pillanat is akadt az elemzés során. Szóba került egy 2005-ös „gálaparti”. Gáspár Tamás elmondta, hogy nem gálapartit rendeztek (mert arról ő sem tudná, mi fán terem), hanem egy Gálaparti nevű cég bonyolította az országházi VIP-fogadásokat (amelyeken például Rogge NOB-elnök is részt vett), amely a megbízásához közbeszerzési eljárással jutott.
A 2005-ös világbajnokság elszámolását annak idején is ellenőrizte könyvvizsgáló, továbbá az állami pénzek felhasználása miatt az Állami Számvevőszék, de volt Apeh-ellenőrzés is, és – mint most is kiderült – az akkori elszámolás a mai napig megállja a helyét.
Az elnökség ülését a sajtótájékoztató kedvéért megszakították. Azon is részt vett dr. Hegedüs Csaba elnök. Szerdán este érkezett haza külföldről, ahova szomorú családi ok miatt utazott (az elnökség tagjainak, szűk körben elmondta, de azt a személyiségi jogaira való tekintettel, a felhatalmazása híján nem hozhatjuk nyilvánosságra), délben viszont ismét útra kelt, ezúttal Isztambulba, az idei kvalifikációs világbajnokság szervezőbizottsági ülésére. (Délután egy kérdéssel megkerestük telefonon, de jelezte, hogy éppen megbeszélésre készül Michel Dusonnal, a FILA főtitkárával.) Az elnök a sajtótájékoztatón kifejtette: 2005-ben a világon először mi rendeztünk három fogásnemes világbajnokságot, jóval kisebb állami segítséget véve igénybe hozzá, mint néhány más sportág. De az eredmény az egész sportágra nézve kedvező: Jacques Rogge, a NOB elnöke hitet tett a birkózás mellett, és azóta is gyakran elmondja róla, hogy nem nélkülözhető az olimpia programjában.
Az elnökség persze más kérdésekkel is foglalkozott. Speciális alapszabály jegyében létre hozta a Magyar Grappling és Pankráció Szakági Szövetséget. Önálló szakági szervezet, gazdasági értelemben hasonlóan működik, mint a megyei szövetségek. Hét fős testület irányítja, ebből öt az elnökségi tag, két főt mindig az MBSZ delegál. Az elnök Papp Valér (kempo szakág), aki elismerésre méltó, hatalmas munkát végzett a grappling meghonosításában. Alelnök Tóth Endre (birkózás) és Bakos Balázs (kempo). Elnökségi tag Szőts Gábor (brazil jitsu), Berkes László (Ju-jitsu), E. Kovács János (cselgáncs) és Bacsa Péter (birkózás).

– Tervezik, hogy a grappling bemutató sportágként szerepelhet a 2016. évi brazíliai olimpián. Magyarország az úttörők közé tartozik, és ez előnyünkre válhat – mondta székfoglalójában Pap Valér.
Hivatalossá vált, hogy a jövő heti kötöttfogású Magyar Arany Nagydíj a Polyák Imre-emlékverseny nevet (is) viseli. A grémium sajnálattal értesült arról, hogy az Évszázad Birkózójának özvegye, Magdi nem utazhat Szombathelyre, mert – kedves kutyusuk sétáltatása közben – a lábát törte.
Az elnökségi ülés után a szövetség irodájában egyszer csak megjelent Módos Péter. Túl a vállműtéten, még felkötött karral, de már mosolygósan. Akkor valószínűleg mindenki arra gondolt, hogy végre ismét emberi történeteknek, Csonti és a többi nagyszerű magyar birkózó produkcióinak kellene a középpontba kerülnie…
A harcok helyett.

P. A. (Fotó: www.birkozoszov.hu)