Bianchira a balesete pillanatában 254 G-s erő hatott!

Az FIA nemrégiben egy átfogó, úgy 200 baleset adatait magába foglaló baleseti adatbázis létrehozásába kezdett. Ezen munka részét képezi Jules Bianchi tragikus végkimenetelű szuzukai bukásának alapos kielemzése is. A szövetség az elsődleges baleseti jelentését már múlt decemberben közzétette – ám az adatgyűjtés, a számolás és elemzés ezzel még korántsem ért véget.

 

 

 

 

Az Auto Motor und Sport most például új, a balesettel kapcsolatos adatok birtokába jutott. Kiderült például, hogy a Marussia adatrögzítője szerint Bianchi 213 km/órás sebességnél veszítette el uralmát autója fölött, s a becsapódásig egészen pontosan 2,61 másodperc telt el. Bianchi 126 km/órás sebességgel csapódott neki a darus kocsinak, 55 fokos szögben eltalálva azt. Autója orra a kocsi alá szorult, a lassulás pedig rendkívül hirtelen következett be.

 

Magára az autóra ekkor 58,8 G-s erő hatott. Mindezt akár sérülés nélkül is megúszhatta volna, hiszen ennél nagyobb becsapódást is láthattunk már versenyeken. Csakhogy balszerencsés módon Bianchi sisakja pont a 6,8 tonnás darus kocsi hátának csapódott. A versenyző fülhallgatójában elhelyezett szenzor mérései szerint fejét ekkor 92 G-s erőhatás érte. Az FIA biztonsági szakértői azonban azóta alapos számításokat végeztek, s kiderítették, hogy ennél valójában jóval magasabb értékről volt szó: 254 (!) G-ről. „Ez olyan, mintha az autót 48 méteres magasságból dobtuk volna le a földre. Gyűrődő zóna nélkül” – kommentálta a sokkoló adatot a szövetség szakembere, Andy Mellor.

 

„A becsapódás sebessége 124 km/óra volt, ami már önmagában is magas. Az autó négy méter alatt állt meg, ami viszonylag jó lassulási folyamat – már ha ebben az esetben lehet ilyesmiről beszélni. A gondot az jelentette, hogy a Marussia részben beszorult a darus kocsi alá, ami fentről lefelé a talajnak nyomta azt. Ez fékként hatott rá, ami még hirtelenebbé tette a lassulást. És pont ezen folyamat közben történt a sisak és a darus kocsi ütközése. Ilyet még korábban soha nem láttunk” – elemezte a balesetet a szakember.

 

 

 

 

Noha a Felipe Massa és Henry Surtees 2009-es, valamint Maria de Villota 2012-es esete utáni újabb fejsérüléssel járó baleset kapcsán ismét fölmerült annak kérdése, a biztonság növelése érdekében nem kellene-e a vadászgépeket idéző borítással ellátni a pilótafülkét, Peter Wright, az FIA baleseti bizottságának első embere kiemelte, vizsgálataik szerint Bianchin ez sem segített volna. „Akkor a tető akadt volna fenn a darus kocsin. És így a fej nem a darus kocsival, hanem a tetővel találkozott volna. Ugyanezen eredménnyel” – magyarázta.

 

Majd a fölvetésre, a darus kocsit is biztonságosabbá lehetett volna tenni, hozzátette, e fölvetés nem jó irányból közelít a probléma felé. „Ehhez hat réteg gumival kellett volna körbeborítani a darus kocsit. Ahogy a biztonsági autót és az orvosi autót is, mivel azoknak is neki lehet ütközni. De itt szó sincs erről. A versenyző akár egy pályabírót is eltalálhatott volna. És ez sem elfogadható” – magyarázta.

 

Mellor pedig kiemelte, a hiba valójában abban volt, hogy nem biztosították megfelelően a mentést végzőket – erre pedig azóta már reagáltak a virtuális biztonsági autó bevezetésével. „Bianchi esetének két szempontja van: az elsődleges és a másodlagos biztonság. Ebben az esetben az elsődleges biztonságról beszélünk. Sutil autója letért a pályáról. A pályabírák feladata, hogy eltávolítsák azt, a versenyirányításnak pedig erre kell reagálnia. A bírákat pedig vagy dupla sárga zászlóval, vagy a biztonsági autóval védik” – magyarázta, utalva arra, hogy Szuzukában azonban ez is kevés volt.

 

Wright kiemelte, Bianchi balesete több szempontból is rendhagyó volt – s már csak emiatt is kell rendkívül komolyan venniük azt, levonni a tanulságokat belőle. „Sokszor van úgy, hogy előbb be kell következniük bizonyos baleseteknek ahhoz, hogy később védekezni tudjunk. Bianchi erre a legjobb példa. Ezt a forgatókönyvet korábban senki sem tudta volna elképzelni. Ezért is fontos, hogy a legapróbb részletekig kielemezzük. Még soha nem fektettünk ennyi munkát és időt egy ilyen elemzésbe.”