Báder Márton: a kosárlabdában már nemigen lehet feltalálni új dolgokat

A 98-szoros válogatott ex-játékos az MTI-nek adott interjújában elsőként a 2023-as átmeneti évről beszélt, amikor fontos változások mentek végbe az MKOSZ-ben.

"Senki sem születik szakszövetségi elnöknek, de nem voltam ismeretlen a kosárlabda-társadalom számára, emellett jó viszonyt ápolok a magyar sportvezetőkkel" – mondta a 43 éves sportvezető. "Idehaza lettem felnőtt válogatott, külföldön játszottam kilenc évet, és Szolnokon fejeztem be a pályafutásomat. Diplomát szereztem sportvezetésből, Szolnokon szakmai igazgató lehettem, aztán akadémiát vezettem a Honvédnál, tehát a +felhasználói oldalról+ beleláthattam sok mindenbe, ezeket a tapasztalatokat az elnöki pozícióban is hasznosíthatom. Egy szövetség két fő lábon áll, az egyik a szakmai, a másik a gazdasági. Bodnár Péter főtitkár harminc éve dolgozik a szövetség kötelékében, és kiválóan irányítja a gazdasági és adminisztrációs részt. Ha egy klubban akarsz változtatni, akkor egy játékos vagy edző lecserélésével azonnal jelentkezhet a hatás. Egy szövetségben eszközölt stratégiai változtatásnak, melynek során például komplett képzési programok változnak, viszont csak évekkel később érezhető az eredménye. A hazai fiatalok beépülését szolgáló U23-as szabályról például – amely a női szakágban sikeresnek bizonyult – még négy évvel a bevezetése után sem lehet egyértelműen eldönteni, hogy ebben a formában bevált-e."

Báder Márton kifejtette, a kosárlabdában már nemigen lehet feltalálni új dolgokat, de vannak olyan módszerek Európában vagy a tengerentúlon, amelyek jól működnek. Az utánpótlásban például kiemelten fontos a képzésre fordított idő és a mérkőzésszám megfelelő aránya: ha egy gyermek nagyon sok meccset játszik, nem marad idő a fejlesztésére, pedig mondjuk negyven mérkőzéséből lehet, hogy csak tíznek van értelme, a 40-50 pontos különbségűeknek már kevésbé.

"A kiválasztásból és az utánpótlásból indul minden. A válogatottaknál a generációváltás vagy az NB I-es légiósok száma mind attól függhet, hogy hány magyar minőségi játékos jön ki az utánpótlásból. A 3×3-as játék elképesztően népszerű lett, de az látszik, hogy amennyit készül egy csapat, úgy tud teljesíteni a tétmérkőzéseken. Mongóliában például mindent ennek a szakágnak rendelnek alá, de ha nálunk kivennénk minőségi játékosokat a hagyományos kosárlabdából, akkor a bajnokságban és az 5×5-ös válogatottban is kevesebben állnának rendelkezésre. Ez mennyiségfüggő, így megint visszakanyarodtunk az utánpótláshoz. Itthon az igazolt játékosok száma megfelelő, de minőségben fejlődnünk kell, ezt jelzi, hogy a fiúknál mindhárom korosztályban B csoportosak vagyunk" – jelentette ki.

A női válogatott júniusi Európa-bajnoki negyedik helyezéséről az elnök úgy vélekedett, hogy korántsem egy "kicsúszott" eredményről van szó, mivel jó szerkezetű, korösszetételű és kiváló mentalitású csapat a mostani, amely teljesen megérdemelten került az elődöntőbe Ljubljanában.

"Nemrég a macedón szövetség elnöke, Pero Antic arról panaszkodott nekem, hogy nincsenek férfi magasembereik, és mi is küzdünk ezzel férfi vonalon idehaza. A nőknél ugyanakkor remek centersorunk van Határ Bernadett, Kiss Virág vagy Juhász Dorka személyében, úgyhogy nem lehet kimondani, hogy alacsony nemzet lennénk" – érvelt a 210 centis ex-center. "A női válogatottban lehet, hogy nincsenek nemzetközi szintű sztárjaink, akik egymaguk döntenek el meccseket, de azok csak egy-egy mérkőzést tudnak megnyerni, tornát vagy bajnokságot már nem. Az Eb-n túlteljesítettük az elvárásokat, azaz a nyolcba kerülést, merthogy az volt a reális célkitűzés. Fontos, hogy ezeket mindig világosan megfogalmazzuk, elvégre profi sportolókról van szó, akiknek bírniuk kell a nyomást. Lehet hibázni, azokat ki kell javítani, ez a profi sport velejárója. Volt kosárlabdázóként többször szembesülök a sporttól kapott stressz és nyomás hiányával, hogy kimegyek egy csarnokba ötezer ember elé, mindenki a fejünket akarja, és úgy kell teljesíteni – ezt a civil életben nehezen lehet reprodukálni."

Székely Norbert kapitány együttese Eb-negyedikként kijutott az olimpiai selejtezőre, amelynek Sopron ad otthont februárban.

"Ilyen év még nem volt a magyar kosárlabdában, kiemelt figyelem irányul ránk. A lányok otthon érzik magukat Sopronban, amelyet azért választottunk ki a torna helyszínéül, mert ott van a legnagyobb esélyünk kijutni a párizsi játékokra. Igazi kosárünnep lesz, óriási téttel. Emellett 3×3-ban is olimpiai selejtezőt rendezünk májusban Debrecenben, ahol a férfi és a női csapatunk is kvótát szerezhet, ott a lányoknak van erre nagyobb esélyük, de iszonyú sűrű lesz a mezőny. Bivalyerős válogatottak érkeznek hozzánk, de egy esetleges kijutással a magyar kosárlabda szintet léphet az idén. Az 5×5-ös válogatottnál bízom a kijutásban, az alapvető elvárás az, hogy mindenki tegyen meg mindent ennek érdekében. Ha ez így lesz, és mégsem sikerül, akkor szomorúak lehetünk utána, de elégedetlenek nem. A nemzetközi szövetségek költségvetésének szempontjából, illetve nézettségben is a kosárlabda a világ második legnépszerűbb sportága a labdarúgás után, és idehaza azok is jobban megismerhetnék, akik csak az olimpia kapcsán követik a sportot" – mondta.

A férfiaknál a februári Eb-selejtezőkre készülő csapat kispadjára a szlovén Gasper Okorn ült le decemberben, itt az Eb-re való kijutás a reális cél Báder Márton szerint.

"Az új kapitány, illetve az őt segítő Milos Konakov és Sabáli Balázs javában készül az ellenfelekből, és az az egyértelmű célunk, hogy ott legyünk a 2025-ös Európa-bajnokságon" – fűzte hozzá az MKOSZ elnöke.

Borítókép: Girgász Péter/MKOSZ