Az U20-as válogatott után az NB I-ben is gólt lőne Bacsa Patrik

– Az egyel korábbi fordulót kihagytad, mert az U20-as válogatotthoz utaztál.
– Örülök, hogy stabil kerettag vagyok és már kezdőjátékosként számít rám Róth Antal szövetségi edző, aki egyébként az U21-es csapatot is irányítja. Nem egyszerű bekerülni, mert a keret nagy része több-kevesebb rendszerességgel pályára lép az NB I-ben is. Az elmúlt két mérkőzésen gólt rúgtam, szerdán peddig gólpasszt adtam a Szlovénia elleni, végül döntetlenül végződő mérkőzésen.

– Idén vasárnap töltötted a legtöbb percet a pályán.
– Volt egy sérülésem, ami eléggé visszavetett, emiatt főleg a tartalékcsapatban játszottam, már amikor az egészségi állapotom engedte. Úgy gondolom, sikerült utolérnem magam, számomra most kezdődik igazából a szezon.

– Milyen volt a győri mérkőzés?
– Már létszámhátrányban játszott a DVTK, amikor lehetőséget kaptam. Ezért egyszerre volt feladatom a védekezés és az is, hogy a csatársorba fellépve segítsem a támadásokat. Külön örültem, hogy Tibivel és Luquével (Tisza Tibor és José Luque – a szerk.) cserélgettük a helyünket, mindig más játszott legelöl, mert mindkét poszton szeretek játszani. Elöl a magasságom miatt el tudom fejelni a fellőtt labdákat, ugyanakkor szeretek lendületből is érkezni hátulról.

– Egy ilyen szituáció volt, amikor a jelentős létszámfölényben lévő győriek közt törtél előre, akik csak szabálytalanul tudtak megállítani.
– Hosszan vezettem a labdát, miközben három-négy hazai játékost cseleztem ki, de fontosabb, hogy a végén jó helyről sikerült szabadrúgást kiharcolni. Csak azt sajnálom, hogy nem sikerült kihasználni a lehetőséget és egyenlíteni. Számomra most az a feladat, hogy a rendelkezésre álló idő alatt meccsenként ne egy ilyen megmozdulásom legyen, hanem több. És inkább egy csúnya gól, mit egy szép cselsorozat! Csatár vagyok és a csatár azért van a pályán, hogy gólt lőjön, így csak akkor leszek a szezon végén elégedett, ha a hátralévő mérkőzéseken sikerül az NB I-ben is betalálnom.