Percekkel azután hogy mesterhármast ért el a nők 3 m-es műugrásában és ezzel sporttörténelmet írt, családja úgy döntött, hogy ez a megfelelő pillanat arra, hogy elárulják lányuknak a szörnyű családi titkot.
Bevallották lányuknak, hogy elhunytak a nagyszülei. Már több mint egy éve. Ahelyett, hogy ezt elmondták volna időben, inkább titokban tartották a műugrónő előtt. És ezzel még nincs vége. Wu azt is csak most tudta meg, hogy édesanyja mellrákkal küzdött éveken át.
A család álláspontja egyértelmű: lányuk győzelme bármi áron.
Wu, aki az elmúlt két olimpián is aranyat nyert párjával, He Zi-vel a 3 m-es szinkronműugró viadalokon, Londonba is favoritként utazott. Hatalmas nyomás alatt volt a kínai küldöttség egyik oszlopos tagjaként, ugyanúgy, mint családja.
„Muszáj volt ehhez a kegyes hazugsághoz folyamodnunk.”-mondta Wu Yuming, Wu édesapja.
Wu 6 évesen kezdett a műugrással foglalkozni és 16 éves kora óta egy állami úszóközpontban él és készül a versenyekre. Ő Kína egyik legnagyobb sztárja, de ezért súlyos árat kell fizetnie: a családi életét.
„Már rég elfogadtuk, hogy nem tartozik igazán a családhoz többet”-nyilatkozta az apa az egyik kínai napilapnak.
„Nem is merek olyanra gondolni, mint a családi boldogság.”
Wu édesanyja azzal indokolta döntését, hogy meg akarta várni, amíg betegsége a gyógyulás szakaszába ér és csak akkor elmondani lányának az igazságot.
Az ügy után sokan megkérdőjelezték Kínában az ország „győzelem minden áron” mentalitását. A siker hajszolása már a fanatizmus szintjén történik a kormány által létrehozott nemzeti sportprogramon keresztül, s ez az elkötelezettség immáron két évtizede megingathatatlan az ázsiai országban.
Azt is meg kell említenünk, hogy a kínai kormány csak és kizárólag az aranyérmeseknek küldi el gratulációját a nemzeti hírügynökségen keresztül, az ezüst- és bronzérmesek pedig szinte bukott sportolóknak számítanak. Ezek után az már nem is meglepő, hogy az egyik országos napilapjuk ádázul kritizálta azt a 17 éves súlyemelőt, akinek nem sikerült érmet szerezni.